Kalandozások a zalai dombok között
A Csömödéri Állami Erdei Vasút ma Magyarország leghosszabb erdei vasútja. A 109 kilométeres hálózat egészén erdészeti célú fuvarozás, a Lenti és Kistolmács közötti 32 kilométeres szakaszon pedig turisztikai személyszállítás zajlik. Az erdei vasúthoz számos kerékpáros és bakancsos turistaútvonal csatlakozik, és persze a zalai táj ezernyi varázslatos látnivalót tár elénk.
Szeptemberben jelentette be a Zalaerdő Zrt., hogy a Mura Nemzeti Program keretében 2021 tavaszáig egy kilométerrel meghosszabbítják a személyszállítási vonal kistolmácsi szakaszát, amit a növekvő hazai turizmus tesz indokolttá. A településtől ugyanis éppen egy kilométerre található a jelenlegi végállomás, ahol hosszú évekkel ezelőtt vasúti rakodó működött faanyagfelkészítő teleppel és munkásszállóval, ezeknek azonban mára már nyomuk sincs.
A személyszállító szerelvények menetrend szerint hagyományosan április végétől szeptember végéig közlekednek. Azonban azoknak sem kell elkeseredniük, akik késő ősszel vagy télen szeretnének velük utazni, ugyanis a jeles napok, ünnepek alkalmával különjáratokat indítanak.
Így például gyermeknapon, Márton-napon, a Múzeumok éjszakáján is közlekedik az erdei vasút, és minden évben zakatol a Mikulás-expressz is.
„Ezernyi völgy. Ezernyi hajlat, ezernyi domb, ezernyi erdősziget. Ezernyi hajlék, fehér présházak, vasalt ajtajú öreg borospincék, tündérnyi völgyhajlatok…fekete rigó füttye hinti be a tájat. A tájat mely hasonlíthatatlan. A tájat, amely egyedülvaló.” – Ruffy Péter erdélyi újságíró gondolatai Zala megyéről (1972)
Az utasok nagy kedvence az Ábel névre keresztelt gőzmozdony. Az 1955-ben gyártott Ábel Tamási Áron regényhőséről kapta a nevét, hiszen csakúgy, mint a történet főszereplője, a gőzmozdony is az erdélyi erdőket rótta, mielőtt Magyarországra került. Komoly felújítás után, tavaly megújult erővel és külsővel állt ismét munkába.
Lentiben, az állomáson rendezte be a Zalaerdő a Göcsej kincsei, az erdő és a fa című kiállítást.
A tárlat bőséges dokumentum-, fotó- és tárgyi anyaga segít bepillantani a vidékre oly jellemző, értékes göcseji erdők színes világába, az értük dolgozó erdészek nehéz és önzetlen munkájába, az évszázados erdei vasút nagy múltú történetébe, a világhírű gímszarvas-gazdálkodás eredményeibe, s nem utolsósorban a lenti fűrészipar emlékeibe.
A természet formálja
Az erdei vasút vonalai érintik a Göcseji fenyőrégiót, a Kerka völgyét, illetve a Göcseji bükktájat. Lentiből indulva gyönyörködhetünk a zajdai erdőkben, rövid sétával elérhető a Vétyemi Ősbükkös, valamint a Budafai Arborétum a Makk-Kaland Játszótérrel. Az előbbi olyan erdőrezervátum, ahol az idős bükkállományban közel negyven éve nincs semmilyen erdőgazdálkodási tevékenység, ami azóta a szemünk elé tárul, azt a természet formálta.
A kijelölt turistaútvonalon érdemes megfigyelni a madarakat, rovarokat és ritka gombafajokat is, amelyeknek az ősbükkös - a magasba nyúló lombkorona, a törzs és a kéreg, illetve a tápanyagban gazdag talaj - ad élőhelyet.
A Budafai Arborétum leginkább a belőle áradó nyugalomról híres, és persze a tavasszal nyíló, színpompás rododendronokról. A múlt század elején épült vadászkastély körül kis tavat és parkot alakítottak ki, ahova az államosítás után 132-féle tűlevelű és 88-féle lomblevelű fát ültettek el. Ez a fajgazdagság még ma is jellemző. A Makk-Kaland Játszótér, és az idén átadott új fogadóépületben látható kiállítás kicsiknek és nagyoknak is kikapcsolódást nyújt.
Nevezetes épületek
A megye épített értékei közül is jó néhány megközelíthető az erdei vasút különböző megállóhelyeiről.
Egyebek mellett a több száz éves pákai templom és Öveges professzor szülőháza, a település mellett pedig a dél-zalai bunkerrendszer, a Mároki-kápolna, a szécsiszigeti Andrássy-Szapáry kastély és a vízimalom, illetve a bivalyrezervátum tartozik a környék legszebb és legizgalmasabb turistacélpontjai közé.
A Kossuth-díjas tudós, Öveges József pákai szülőháza ma műemlékvédelem alatt áll, 2011-ben emlékházzá alakították. Az épületben találhatók a professzor bútorai, személyes tárgyai, kísérletekhez használt eszközei. Az 1960-as években, televíziós műsorokban is feltűnt professzor egyszerű kísérleteivel, közérthető magyarázataival gyorsan a nézők kedvencévé vált.
A Zalaerdő Zrt. szállásai az erdei vasút közelében
Csömödéri Turistaszálló: Összesen 46 férőhely a 4, 6 és 18 fős szobákban. Az épületben felszerelt konyha, étkező is van, minden szobához saját fürdőszoba tartozik. Kívül tűzrakó hely, játszótér, parkoló teszi kellemessé az ott tartózkodást.
Kistolmácsi Horgász Lak: Az egyszobás házban 2+1 fő szállhat meg. Van benne melegítőkonyha, fürdőszoba, valamint horgászstég, kinti tároló, parkoló is tartozik hozzá.
Kistolmácsi Erdei Lak: A két különálló, de összenyitható lakrész 4 és 5 főnek biztosít szálláslehetőséget. Apartmanonként saját konyha és fürdőszoba, valamint étkező helyiség szolgálja a vendégek kényelmét, saját parkoló tartozik hozzá.
A Szécsisziget szőlőhegyén áll a 13. században épült Mároki-kápolna
A látogatás bejelentkezéshez kötött, azonban annyi érdekességet kínál, hogy mindenképpen érdemes az úti célok közé felvenni. A 13. században épült Mároki-kápolnát a Kerkától keletre találjuk, Szécsisziget határában a szőlőhegyen, egy erdei tisztáson. A téglából készült, tornyos kápolna a török időkben vált elhagyatottá. 1794-ben a Szapáry család helyreállíttatta, az eltelt évszázadok során pedig többször is átalakították az eredetileg román stílusú épületet.
A kápolna sajátossága az oltár körül a falba épített ülőhelyek. Az épület nyugati bejárata fölé magasodó harangtorony formája egy eddig csak Zalában - Andráshidán és Dobronhegyen - látott, 13. századi típussal mutat rokonságot.
Mindhárom helyen harántirányban lapított, téglalap keresztmetszetű építmény csatlakozik a nyugati oldalhoz.
Kerka-menti értékek
Az Andrássy-Szapáry-kastély alapját egy vár adta, amit már 1458-ban említenek korabeli feljegyzések. Az 1600-as évek elején a törökök többször megpróbálták elfoglalni a várat, ami aztán 1636-ban porig égett, később újjáépítették. A 18. században a terület akkori birtokosa, a Szapáry család a vár egy részének felhasználásával kezdte felépíteni kastélyát. A Szapáry-kastély 1820-ban házasság révén került az Andrássy család birtokába. Az eredetileg U alakú épület valaha földesúri székhely, lakóhely, gazdasági és birtokigazgatási központ volt, mára egy L betűt formáló, emeletes ház maradt belőle.
A barokk stílusú kastély mesterséges dombon áll, amelyet 1999-ben osztrák–szlovén–magyar uniós pályázat során renováltak.
Ma itt találjuk a Kerka-mente Natúrpark központját, de a kastély a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút központja is.
A szintén műemléki védelem alatt álló Kerka Vízimalom Múzeum első írásos említése a 17. századból való, jelenlegi barokk stílusjegyeit azonban csak a Szapáry család idején nyerte el. A 2002-es újranyitása előtt közel negyven évig volt zárva. Az épület jelenleg kiállítótérként funkcionál, ahol a molnárok használati tárgyai, archív fotókon pedig a zalai folyókon működő egykori vízimalmok láthatók. Idén novembertől újabb felújításra készülnek, így néhány hónapig nem lesz látogatható a múzeum.
Kerékpártúrák
• Harangok nyomában körtúra (90 km)
• Kerkaland-túra (Kerkalandi élmények)
• Pannon Pleasure 3. - Lispeszentadorján – Páka - Tormafölde - Lispeszentadorján
• Pannon Pleasure 4. - Szécsisziget - Lenti - Lendvadedes - Szécsisziget
• Pannon Pleasure 5. - Lenti - Kerkateskánd - Kerkaszentkirály - Murarátka - Letenye
• Pannon Pleasure 6. - Lispeszentadorján - Lasztonya - Páka - Szécsisziget - Budafapuszta - Zajk - Kistolmács - Lispeszentadorján
• Pannon Pleasure 7. - Szécsisziget - Csörnyeföld - Alsószemenye - Kerkaszentkirály - Tormafölde - Szécsisziget
• Zala két keréken: Lenti - Lispeszentadorján (51 km)
• Zala két keréken: Lenti - Szécsisziget (26 km)
• Zala Zöld Szíve: Kiscsehitől Szécsiszigetig
• Zala Zöld Szíve: Szécsiszigettől Lentiig
• Öveges Övezet túra (32 km)
• Zala két keréken: 7 napos túra 3.
• Zala két keréken: Lenti - Lispeszentadorján (51 km)
• Zala Zöld Szíve: Kistolmácstól Valkonyán át Szécsiszigetig
Forrás: funiQ.hu
Az ázsiai vagy indiai vadbivalytól származó házi bivalyt nagyjából 6000 évvel ezelőtt háziasították. Magyarországra az avar népek hozták valamikor a 6. század közepén.
Erdélyben és Szatmárban kis gazdaságokban, míg Somogy és Zala megyében a nagy gazdaságokban tenyésztették ezt a nagy teherbírású állatot. A közönséges szarvasmarhánál igénytelenebb, de a hidegre és a melegre egyaránt érzékeny állat a mocsaras vidéket is kedveli, így a Kerka holtága körüli ingoványos terület tökéletes élőhely a számára.
A Szécsiszigeten lévő bivalyrezervátumot a Kerka-mente Natúrpark Egyesület alapította 1999-ben.
Alapvetően génmegőrzési céllal hozták létre, de fontos szempont volt kialakításakor az állatok bemutatása, illetve a legelők természeti értékeinek és a tájképi értékeinek megőrzése.
Ki melyiket szereti
A környéken a fürdőzés szerelmesei sem maradnak programlehetőség nélkül.
A Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark egész évben várja a látogatókat.
A szezonálisan nyitva tartó Bázakerettyei strand- és termálfürdő pedig két termál élménymedencével, hideg vizes úszómedencével, pezsgőfürdővel és gyermekpancsolóval hívogatja vendégeit. Festői környezetben fürdőzhetnek azok, akik a kistolmácsi végállomáson szállnak le az erdei vasút szerelvényéről, hiszen a Kistolmácsi-víztározóban nemcsak horgászni, hanem fürdeni is lehet.
Steyer Edina/Zalaerdő Zrt.
A teljes cikkért és fotókért kattintson»
Forrás: A Mi Erdőnk – magyarmezogazdasag.hu
(Borítókép: Vétyemi ősbükkös/Fülöp Veronika)