Nem mese, újság

Múlt heti számunkban jutottunk el a harminc évvel ezelőtti, a rendszerváltás utáni első parlamenti választások és az első szabadon megválasztott Országgyűlés alakuló ülésének évfordulóján indított sorozatunk utolsó részéhez. Ezzel kapcsolatban sokan sokféle módon nyilvánultak meg, alkottak véleményt komoly és komolytalan facebook posztok alatt.  Ezekkel nekünk nem tisztünk foglalkozni, hülyeségek osztogatása mindenkinek szíve joga. Megnyilvánulásai azt minősítik, aki a nevét adja bármihez, akár csak a nevében, akár a valóságban.

Az utolsó részt követően jutott eszembe, hogy az év elején Lengyák István egy igazán értékes ajándékkal lepett meg. A Kanizsa Újság legelső számát, és mellette több 30 éves példányt adott ajándékba a szerkesztőségnek. Ezeket lapozgatva vettem észre, hogy az 1990. március 15-i számban az áprilisi választásokat megelőzően egy választási vita volt olvasható. Vita, amely a jelöltek között folyt. Akkor minden induló megszólalt, egymással beszélgetett. Nem válogatott különféle - sokszor gyerekes - szempontok szerint, és nem utasítottak el pártszimpátia alapján érdeklődő újságírót. Azóta fordult a világ.

Már több mint féléve, hogy Nagykanizsa helyi sajtóját vezetem. Korábban országos televíziók tudósítójaként azt gondoltam, hogy akit alkalmanként letartóztatnak Horvátországban, megkergetnek tömegverekedések helyszínén, fenyegetnek az általa elmondottak miatt, annak kalandos a munkája. Hát nem! Itt, az önkormányzati tulajdonban levő cég vezetése közben tudtam meg, hogy mi a kaland. Amikor egyik napról a másikra vonnak el jelentős részt a korábban is kevés „támogatásból”. Persze találhatnánk ki hihető meséket is, de nem tesszük, mert egy újság dolga nem  a mesék kitalálása, hanem a történések elmesélése. Most azon sem fogunk polemizálni, hogy az elvonások után mire megy a pénz. Persze értem én, sok millióból kell egy kőtábla az esztétikailag amúgy is megkérdőjelezhető Eötvös téri kőtömb közelébe. Ezzel majd azonban később foglalkozunk.

Most egy kicsit szeretném, ha nem csak a 100, hanem a 30 évvel ezelőtti időszakra is emlékeznénk, ezért az újság 10-11. oldalán a harminc évvel ezelőtti dupla oldalnyi választási vitát olvashatják, reprint változatban. Aki pedig kíváncsi, hogy mi volt a vége az írásnak, a kanizsaujsag.hu oldalon a befejezést is megtalálja.

Tar Mihály, felelős szerkesztő, ügyvezető

A teljes lapszám lapozható formában elérhető itt!

A cikk pedig a fotók alatti ikonra kattintva pdf-ben letölthető.

Privatizáció és önkormányzat

Az alábbi ikonra kattintva a teljes cikk pdf-ben letölthető.