Olasz - nagykanizsai tapasztalat

15 éve Olaszországban él az egykor még nagykanizsai Koszoru Anikó, ahol lassan két hónapja érvényes a teljes lakhelyelhagyási tilalom. Próbálják feldobni a mindennapjaikat a négy fal között, de mikor bejött a szigorítás nekik sem volt könnyű alkalmazkodni a helyzethez. Anikóék egyáltalán nem hagyhatják el a házat, kizárólag engedéllyel. Az első két hétben az utcákon nem csak rendőrök, de hangosbemondók is figyelmeztették őket az otthonmaradásra. - Hál’ istennek most már két hete nincs a hangosbemondó sem. Ami egy kicsit könnyebb, mert az tényleg ilyen háborús körülményeket teremtett itt. Tehát szerintem az volt a legrosszabb, amikor azt hallod a hangosbemondóban, azt mondják, hogy ne, ne menj ki! - mondta el Koszoru Anikó.

Ott a boltokba kizárólag szájmaszkban és a kesztyűben érkezhetnek a vásárlók. Ha hazamennek, akkor a lakások előtt hagyják a cipőiket és az utcai ruhákat is egyből a mosásba rakják.  - Hát meg a félelem mindig benne van az emberben, ahányszor kilép az utcára, vagy olyan helyre megy, ahol találkozhat emberekkel, azért mindig bent van. A boltban is figyelünk egymásra, hogy azt az 1-2 métert ne lépjük túl. Az emberek azért ilyen kicsit furcsán néznek a másikra. Szerintem azért, ha ez vége is lesz május 4-én, és kimozdulhatunk, nem tudom milyen lesz az élet - fogalmazott az Olaszországban élő hölgy. Anikó azt is elmondta, hogy a pörgős életüket most egy egészen lassúra cserélték. Próbálják nem csak túlélni, hanem megélni ezt a furcsa és nagyon hosszú helyzetet. Van, hogy pingpongoznak a konyhaasztalon vagy közös vacsorát szerveznek az interneten keresztül. Azt mondja, minden nap kell valami új dolog, akár csak egy apróság is, ha ez megvan, akkor kicsit könnyebb.