Bírság vagy bezárás, ez itt a kérdés (Frissítve!)

Sok cipő- és ruhaárus, vegyes iparcikkeket forgalmazó bolt nyitott ki újra a napokban. Ezt kormányrendelet nem tiltja, ugyanakkor a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen azok, akik vásárolnak egy ilyen üzletben már szabálysértést követnek el. Az országos tendencia azonban azt mutatja: a fennmaradás érdekében sok kereskedő inkább kinyit, és vállalja a kockázatot.

Fotó: Horváth Zoltán

A 71/2020. (III. 27.) kormányrendelet meghatározta, hogy melyek azok az üzletek, amelyek fogadhatnak vásárlókat jelen helyzetben. Ezek között viszont nem szerepelnek például a cipő- és ruhaüzletek vagy a bútor-, mobiltelefonboltok sem. – Maga a rendelet nem tiltja meg, hogy ezek az üzletek nyitva legyenek, de azt viszont kimondja, hogy nem vehetjük igénybe a szolgáltatásaikat – világított rá Rinfel János, nagykanizsai ügyvéd – Azt is tudni kell, hogy ha az állam megtilt egy tevékenységet, viszont én lehetővé teszem, hogy azt megsértsék, akkor én is szabálysértő vagyok. Tehát, ha a boltos kinyit, az nem szabálysértés, viszont, ha megengedi, hogy valaki belépjen, akkor az már az. Ebből a szempontból kissé trükkösen van megfogalmazva ez a rendelet, de talán pont amiatt, hogy a kártalanítási eljárásokat megelőzze az állam.

Rinfel János lapunknak elárulta, hogy szerinte ezt a jogszabályt indokoltan és körültekintően dolgozta ki a kormány. Ugyanakkor szintén érdekes kérdés, hogy ha az állam azt megengedi, hogy egy szupermarketben vásároljunk, s ott akár ruhákat, egyéb nem napi fogyasztási cikket vegyünk, akkor miért ne nyithatnának ki a kisebb ruhaboltok, magánüzletek is? – Nyilván az is felvet több kérdést, hogy például a dohányboltok nyitvatartása valóban létszükséglet-e, hiszen a trafikokat sokáig egyáltalán nem korlátozták. S azon is el kellene gondolkodni, hogy a kereskedelmi tevékenységet ne befolyásolja az állam. Ha bemegyek egy szupermarketbe, ott nem állíthatnak mellém egy őrt, hogy tejet, kenyeret vehetek, de ruhaneműt már nem. Nyilvánvaló, hogy ezek az üzletek most előnyt élveznek. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a rendelkezés és annak megfogalmazása is indokolt és megfontolt volt. Túl sok hibát ebben a jogszabályban nem lehet találni. Viszont azt el kell fogadni, hogy nem lehet olyan jogszabályt alkotni, ami mindenre jó. Ahogy nincs csodagyógyszer, úgy nincsen csodajogszabály sem. Én egyébként el tudom azt képzelni, ha már egy kicsit javul a helyzet, hogy ezekben a már említettet boltokban is azt a rendszer vezetik be, amit például a gyógyszertárakban, tehát egy ember bemegy, a másik addig kint várakozik. Ez talán kicsit elviselhetőbbé tenné a mostani helyzetet.  

Szerkesztőségünkhöz nem érkezett olyan információ, hogy megbüntettek kanizsai butikost vagy éppen vásárlót a 71/2020-as kormányrendeletre hivatkozva. Fagyisról viszont tudunk. A városban sokak – politikusok, közéleti személyiségek – érdeklődését is felkeltette az ügy, amelyről röviden már mi is beszámoltunk múlt heti számunkban. A meglévő és a Kanizsa Újságban már közölt információnk alapján e témában is kikértük Rinfel János véleményét. – Ha a fagyizók elvitelre árulják a fagyit vagy kiszállítják, akkor nem követnek el szabálysértést. Abban az esetben viszont, ha helyben fogyasztás történik, akkor igen. Nyilván ezt egy fagyisnál nem egyszerű kiküszöbölni, hiszen, ha tölcsérben adja ki, az már a helyben fogyasztást segíti elő, viszont, ha hőtárolós dobozban szolgálja fel, akkor nem követ el szabálysértést. Nyilván abba a fagylaltosnak nincs beleszólása, hogy a vevő hol eszi meg, hiszen az is előfordulhat, hogy ő kiadja dobozban, viszont a vásárló ott a helyszínen fogyasztja el az édességet. A ráutaló magatartást is kerülni kell, tehát például nem hagyhat kint az üzemeltető székeket. Minden eset más, de önmagában az, ha egy fagyizó fagylaltot árul, az nem szabálysértés, hiszen nem vendéglátóegységként üzemel, hanem napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszerüzletként. Összegezve: amennyiben a kiszolgálás tölcsérbe történt, akkor jogos a bírság, ha nem, akkor az én véleményem szerint nem az.

A kormány a múlt hétvégén is biztosította a jogot arra, hogy a polgármesterek ideiglenes szigorító intéskezdéseket hozzanak. Szombathelyen született is rendelet fagyis témában: a határozat szerint az árusítónak biztosítani kell, hogy a másfél méteres távolságot tartani tudják a vevők a sorban állás során. A kanizsai esettel kapcsolatban elküldtük kérdéseinket a város jegyzőjének és az Operatív Törzsnek is. Választ egyik helyről sem kaptunk, így még mindig nem tisztázott, hogy ugyan milyen jogszabály alapján büntethettek meg valakit a húsvéti hétvégén azért, mert – minden előírást betartva – fagyit árult, és mi változott meg egy hét alatt, hiszen akkor már ismét várhatta vendégeit – természetesen csak elviteli lehetőséggel – a megbírságolt fagylaltos.

Mikó-Baráth György

Lapzárta előtt nem sokkal érkezett levél Balogh László, polgármester megbízásából a Polgármesteri Kabinettől az üggyel kapcsolatban. Ebben a  fagylaltos megbüntetésével kapcsolatos, a jegyzőnek küldött kérdésünkre válaszolták az alábbiakat: 

"Fagylalt eladással és vásárlással kapcsolatban helyi rendelet és egyéb utasítás nem született."