„Megöllek, te retek, a családodra meg rágyújtom a házat!” Mi a zaklatás, és hogyan védekezzünk ellene?
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint a zaklatás az emberi méltóságot sértő magatartás, amelynek célja megalázó, megszégyenítő vagy támadó jellegű környezet kialakítása a zaklatást elszenvedő személlyel szemben. Mindezt azért, hogy a zaklató a saját akaratát kényszerítse rá a sértettre, hogy az végül „beadja a derekát”, vagy egyszerűen azért, hogy a sértettet megfélemlítse, és félelemben tartsa.
A zaklatást a jogalkotó a megelőzés célzatával emelte a büntető törvénybe. Azért rendeli büntetni, mert ugyanis a zaklatás elkövetője az idő múlásával egyre fenyegetőbb, durvább lesz, ami végül személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetéséhez vezet: legalábbis ez az általános tapasztalat. Ezért került bele ez a bűncselekmény a 2000-es esztendők elején a büntető törvénykönyvbe.
A zaklatást kétféle módon lehet elkövetni valakinek a sérelmére: az egyik a laikusok által is közismert zaklató magatartás, vagyis, mikor a tettes egyszerűen nem hagy békét az áldozatának: rendszeresen vagy tartósan háborgatja. Erre tipikus példa a tegnapi cikkünk egy újabb zalai zaklató elleni vádemelésről. A rendszeresség szerintem nem szorul magyarázatra, de mi is az a háborgatás? Nos, amit az említett cikkünkben a 32 esztendős csesztregi férfi is csinált. Folyamatosan hívogatta telefonon a volt barátnőjét, aztán sms-ek tucatjait küldte neki, illetve követte, amerre a nő ment, sőt, felkereste a munkahelyén, és órák hosszát ott időzött, úgy, hogy a végén már a fodrászatban dolgozó hölgy vendégeinek egy részét is elriasztotta. De ide sorolható, zaklató magatartás lehet még az is, ha valaki üzenetrögzítőn hagy milliónyi üzenetet, illetve e-mailen, vagy a közösségi médián keresztül próbálja felvenni a kapcsolatot a sértettel, mindezt úgy, hogy az már korábban, világosan a zaklató értésére adta: hagyjon neki békét, mert nem akar beszélni, találkozni vele. Tehát, ha valaki ezek után sem hagy fel e magatartásokkal, annak borítékolható a vádemelés. E bűncselekmény esetében egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az elkövető.
A zaklatás másik – egyébként súlyosabban büntetendő – módja, mikor valaki erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetésével fenyeget meg mást, azért, hogy őt megfélemlítse. Illetve bűncselekmény az is, ha valaki azt a látszatot kelti, hogy a sértett életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető cselekmény következik be. Melyek azok az erőszakos vagy közveszélyt okozó cselekmények, amelyekkel való fenyegetés esetén megvalósul a zaklatás? Ilyen például az emberöléssel, testi sértéssel, személyi szabadság megsértésével, emberrablással, közveszély okozásával, rablással, rongálással való fenyegetőzés. E bűncselekmény elkövetőjét már kettő évni szabadságvesztés-büntetéssel fenyegeti a törvény.
A zaklatás előbb említett, mindkét fordulata esetében minősített eset, vagyis súlyosabban büntetendő a fenyegetőző zaklató, ha az eset szenvedő alanya, azaz a sértettje az elkövető volt vagy jelenlegi házastársa, élettársa, illetve a nevelése, felügyelete alatt álló személy sérelmére követi el. Ekkor a háborgató, zaklató magatartás már kettő évig, míg a halállal és egyéb súlyos következményekkel való fenyegetőzés akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Miért? Egyrészt a sértett veszélyeztetettebb volta, másrészt az elkövető elvetemültsége okán: hiszen, ha valaki a gyerekét, vagy a volt feleségét fenyegeti meg halálosan, vagy zaklatja rendszeresen, akihez korábban családi kapocs és érzelmi szálak fűzték, akkor az az elkövető elvetemültségét, a személyiségében rejlő, nagyobb fokú társadalomra veszélyességet bizonyítja.
És persze halállal, tűzzel pláne ne fenyegessük meg a hivatalos személyeket, mert úgy járunk, mint Anti Viktor, aki most a magyar rendőrség körözési toplistájának az élén szerepel. A férfi egy halotti koszorút küldött egy határrendésznek, aki zavarta a férfi cigaretta-csempészetét, amiért most hivatalos személy sérelmére elkövetett zaklatás bűntette miatt körözik.
Tehát, jól értem? Dühömben megfenyegetek valakit azzal, hogy: „Megöllek, te retek, a családodra meg rágyújtom a házat!” Ez már bűncselekmény? Bizony az, méghozzá alapesetben is két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető szavak, mondatok ezek.
Mit tegyünk, ha zaklató keseríti meg az életünket? Ne válaszoljunk, ne vágjunk vissza, hanem törekedjünk a feljelentést megalapozó bizonyítékok tudatos összegyűjtésére. Hogyan: a fenyegető, zaklató üzenetek, e-mailek elmentésével, továbbá a személyes zaklatást tanúsító személyek nevének és címének rögzítésével. Ma már mindenkinek van mobil telefonkészüléke, amelyen egy gombnyomással bekapcsolható a videó rögzítő készülék, és felvehetem azt, ha valaki követ, majd zaklatni, fenyegetőzni kezd. Ugyanígy könnyedé rögzíthető ma már a hívó féllel folytatott telefonbeszélgetés: egyszerűen fel kell venni a hangrögzítővel, ha valaki zaklat, fenyeget bennünket. És persze arról se feledkezzünk meg, hogy már a legelső alkalommal közöljük zaklatónkkal: nem akarunk vele beszélni, nem akarunk vele semmiféle kapcsolatot fenntartani: felejtsen el, hagyjon minket békén, mert fel fogjuk jelenteni! A feljelentéssel azonban nem szabad késlekedni, mert a zaklatás sértettjének az elkövető személyéről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül meg kell tennie a feljelentést!
Papp Attila