„Te mentőkergető, szemét zugügyvéd!” – mit érdemes tudni a zugírászatról?

Biztos vagyok benne, hogy sokan emlékeznek még az 1992-ben bemutatott nagysikerű filmre, amelyben Robert De Niro egy piti, New York-i ügyvédet alakít, akit gyakran illetnek a filmben ezzel a – jogászi körökben hatalmasnak sértésnek számító – kifejezéssel.

A zugügyvéd szinonímája a piti, kisstílű, a szakmához nem értő, semmirevaló ügyvédnek, egy „mentőkergetőnek”, aki lohol a mentők után, hogy egy rándulás, vagy ficam sérültjét rávegye arra, hogy pereljen be valakit a sérüléséért, és lehetőleg őt bízza meg a képviseletével.

A magyar büntetőjogban olyan, hogy zugügyvéd nem létezik, viszont a zugírászat annál valóságosabban elkövethető bűncselekmény hazánkban. A magyar büntetőtörvénykönyv szerint, aki jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés – vagyis a bűneset súlyosabban minősül –, ha a zugírászatot ügyvédi, szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységre jogosultság színlelésével követik el.

A zugírászat bűncselekményének megalkotása során a jogalkotó két fontos társadalmi szférát kívánt megvédeni. Egyrészt a jogban járatlan – tehát e téren megtéveszthető – személyek, másrészt a tényállásban szereplő tevékenységek becsületes képviselőinek – azaz a tisztességes jogászoknak – az érdekeit. Sok esetben, amikor ügyvédnél vagy közjegyzőnél járunk, igen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetünk. A paragrafusok nagy száma, az esetek bonyolultsága, és a jogszabályok tömkelege a laikusok számára nem áttekinthető. Ilyenkor felkeresünk egy ügyvédet, vagy közjegyzőt, majd elmondjuk nekik kívánalmainkat, és rájuk bízzuk a megoldást. Ebben a többszörösen is kiszolgáltatott helyzetben gyakran sérülhet az ügyfél érdeke, ugyanakkor a jogász szakma becsületes képviselőinek is sok fejfájást okoznak az ilyen elkövetők, mivel a jogi szakma már sok száz éve, és még napjainkban is rendelkezik egyfajta társadalmi presztízzsel, megbecsüléssel. Ezt a kivívott elismerést tudják aláásni a zugírászat bűncselekményének elkövetői.

Tehát a törvény szerint, a jogosulatlanul és üzletszerűen végzett ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységek bűncselekménynek minősülnek. Az ügyvéd a laikusok számára is tudottan, általában a bíróság előtt képviseli ügyfelét polgári peres, vagy büntetőügyekben, illetve a cégbíróságok előtt, de jogi tanácsokat is ad, letétet kezel, illetve szerződést, beadványt, és más jogi iratot is készít.

A közjegyzői munka ugyancsak kiemelt figyelmet érdemel, mivel a törvény közhitelességgel ruházza fel őket. A közjegyző feladata többek között az, hogy a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állítson ki, okiratokat őrizzen meg, tovább az, hogy a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vegyen át a jogosult részére történő átadás végett, illetve a közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárásokat is.

Az előbb felsorolt jogi tevékenységek engedély nélküli végzése azonban csak akkor minősül bűncselekménynek, ha jogosultság nélkül – vagyis a megfelelő jogszabályi felhatalmazás nélkül – és üzletszerűen (az elkövető ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik, vagyis ebből él meg, ezzel keresi a kenyerét) követik el azokat. Ha nem áll fenn egyszerre mindkét kritérium, akkor bűncselekményről nem beszélhetünk. Azaz, ha valaki ellenszolgáltatásért ad jogi tanácsot, de csupán alkalomszerűen, vagy ha rendszeresen is, de ugyanakkor ingyenesen nyújtja a jogi szolgáltatást, akkor a cselekménye nem minősül bűncselekménynek.

És jó tudni, hogy attól, hogy valakinek a neve előtt ott a „dr.”, vagyis megszerezte az egyetemen a jogászi oklevelet, az még nem jogosítja fel arra, hogy ügyvédként, vagy közjegyzőként tevékenykedjen. Vagyis, egy „dr. xy”-on is elkövetheti a zugírászat bűncselekményét, ahogy történt az néhány esztendővel ezelőtt Zalában is.

Annyit érdemes még megjegyezni, hogy a törvény súlyosabban rendeli büntetni a zugírászatot, ha az ügyvédi, közjegyzői, jogtanácsosi tevékenységet a jogosultság színlelésével követik el. Itt az elkövető aktív megtévesztő magatartást folytat, például: cégtáblát készít és helyez el irodája fölött, ami szerint ő egy ügyvéd, közjegyző vagy jogtanácsos, holott valójában nem is az.

Papp Attila