A halloweeni és a sütőtök közti különbségre hívja fel a figyelmet a NAK

Egyre népszerűbb ősszel a sütőtökfogyasztás és október végén a halloween-tök faragása, ugyanakkor míg az előbbiek finom csemegék, addig a dekorációs célra szánt tökök közül nem mindegyik ehető és már kis mennyiségben is komoly rosszullétet okozhatnak - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).    

A NAK közleménye szerint a sütőtöknek a köznyelvben a téli tököket nevezik, amelyeket biológiai érettségükben szednek le, vagyis a bennük levő magok szaporításra alkalmasak.     

Kiemelték, hogy amit a zöldségesek, áruházak általában halloween-tök néven árulnak, az biológiailag a cukkini, a patisszon és a spárgatök rokona. Utóbbiakat étkezési célra zsengén szedik le, de termésük éretten már kemény és ehetetlen. Magyarországon a halloween-tök dísz típusa terjedt el, ami nem ehető.     

A halloween-tök nagy, narancssárga színű, és díszítésre alkalmas, belföldi forgalomban többféle kapható, a 2-3 kilogrammos fajtáktól (Gomez F1 - élénk narancssárga) a 9-18 kilogrammosakig (Cronus F1 - enyhén lapos, bordázott termésű). A különösen kisméretű, dekoratív fajták sok keserűanyagot tartalmaznak, amelyek a kellemetlen ízük mellett mérgezőek is lehetnek.     

Kitértek arra is, hogy a tökfélék családjába mintegy 900 faj tartozik, ezért érdemes körültekintőnek lenni a vásárláskor és a fogyasztáskor is.    

A területalapú támogatási adatok szerint Magyarországon mintegy 1500-1700 hektáron termesztenek sütőtököt. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád megyében a legnagyobb, 300 hektár felett van a termőterület, de Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Borsod megyében is meghaladja a 100 hektárt. A legelterjedtebb hazai fajta a Nagydobosi, illetve jellemző még a Kiszombori, az Óvári hengeres és az Orange sonkatök is. Az import elhanyagolható, ezer tonna alatt volt az elmúlt években - tette hozzá a NAK.

MTI