Talán végre ráébredünk, hogy ha nem változtatunk, belefullad a Kék Bolygó a műanyagba
Műanyag helyett banánlevelekbe csomagolják a zöldséget egy ázsiai szupermarketben, és megjelentek a bambuszból készült bevásárlótáskák is. Hogy miért? Mert tovább nem lehet nem tudomást venni róla: ha nem változtatunk, belefúlunk a műanyagszemétbe.
Egyre-másra látják ezt be a bolygónk nemzetei, mégpedig azért, mert a műanyag már közvetlenül befolyásolja az életünket. A turizmusból élő, szebbnél-szebb tengerpartokkal rendelkező országokban például már nem lehet nem észrevenni a műanyaggal borított partrészeket, amelyek persze riasztják a turistákat, így jelentősen csökken a bevételük, míg a nyaralni vágyókból élő százezrek és milliók is kénytelenek új jövedelemforrás után nézni: na de mihez kezdjenek eztán?
Így tehát, lassan-lassan felébred az emberiség, persze későn, de talán nincs még túl késő. Ugyanez a helyzet Európában is: a franciák már be is tiltották a szupermarketekben a műanyag zacskók használatát. Az Európai Unió is elfogadta az egyszerhasználatos műanyag betiltására vonatkozó törvényjavaslatot, ami 2021-ben fog hatályba lépni,mégpedig egységesen, az összes uniós tagállamban. De maradjunk csak Nagykanizsánál: egy-egy szélvihar után műanyagzacskók százai csüngenek le a fákról csodaszép városunkban. Nem is csoda, hiszen, az emberek egy részét egyáltalán nem érdekli a környezete: csak akkor fogja fel, hogy baj van, és változtatni kell, mikor a bajt már a bőrén érzi. Ilyen sajnos az emberi természet.
És gondoljunk csak bele: elmegyünk valamelyik nagykanizsai bevásárlóközpontba: pékáruk, de főleg a zöldség-gyümölcs csomagolására szakítunk néhány műanyagzacskót. Hogy mennyit? Akár tucatnyit is, hiszen külön kell a répának, salátának, körtének, reteknek, uborkának stb. Na, ezt most vetítsük ki az 50 ezres városunkra. A műanyag nagy része a bagolai hulladéklerakóban végzi, kb. egy órás használat után, hogy ott majd 1000 éven keresztül essen szét alkotóelemeire, amelyek amúgy szintén mérgezőek. A műanyag újrahasznosítása a legyártott mennyiségnek maximum a 25-30 százalékát tesziki világszerte. Tehát változtatni kell, mert így 100 év múlva mindent elborít majd a Kék Bolygón a műanyag. És, hogy kell változtatni? Nem újrahasznosítással, hanem a műanyagok gyártásának végleges megszüntetésével.
Szóval cselekedni kell, és egyre többen tesznek is a műanyagmentes Földért: egy thaiföldi szupermarketben banánlevelekbe csomagolják a friss zöldségeket a műanyaghulladék csökkentése érdekében, hiszen a műanyagszemét nagy része csomagolásból származik – járta körül a témát nemrégiben az Impress Magazin.
Az ázsiai országok is alternatív megoldásokat keresnek, hiszen a milliárdos lakossággal rendelkező kontinens élen jár a műanyaghulladék-termelésében. Míg a thaiföldiek a banánleveleket kezdték el használni, addig Balin a bambuszt: a műanyagszatyrok helyett bambusztáskákban viszik haza az emberek a szupermarketekben megvásárolt termékeket.
Egyre több ázsiai szupermarketben terjed a zöld csomagolás: a levelekbe való csomagolás – ami egyébként a műanyag megjelenése előtt igen elterjedt volt – egy új, alternatív megoldás a csomagolási hulladék csökkentésére. Ez a módszer nemcsak költséghatékony, hanem jelentősen csökkenthető a műanyaghulladék termelése is, melyeket vagy újra kellene hasznosítani, vagy ami még rosszabb, a hulladéklerakókon végeznék. A zöldségek levelekbe való csomagolását először a thaiföldi Rimping Szupermarket vezetett be.
Az ázsiai országok közül Kína termeli a legtöbb hulladékot: a világ műanyag szemetének a 30 százaléka ott keletkezik. De hasonló a helyzet a bolygónk túloldalán is: 2013-ban, csak az USA 254 millió tonna műanyaghulladékot termelt, melynek mindössze a 30 százaléka lett újrahasznosítva. A nagyobb része hulladéklerakókba került, ahol akár 1000 évig is bomlik, szennyezve ezt a csodaszép Kék Bolygót…
Papp Attila