Kutatás: a cukorbetegek fele méri naponta vércukorszintjét

A cukorbetegek kétharmada gondolja úgy, hogy egészségesebben étkezik, mióta kiderült betegsége, az orvos javasolta szénhidrát-diétát azonban csak a betegek fele tartja, és ugyancsak a betegek fele méri naponta vércukorszintjét - derült ki a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. reprezentatív felméréséből, amelyet a cukorbetegek világnapján, szerdán ismertette.    

A Magyar Diabetes Társaság, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) és a 77 Elektronika Kft. megbízásából készült felmérés szerint a cukorbetegek fele méri naponta vércukorszintjét, rendszeres testmozgást minden negyedik cukorbeteg végez, és korábbi életmódján a diagnosztizált betegek hét százaléka egyáltalán nem változtatott.   

A betegek, orvosok, dietetikusok megkérdezésével végzett kutatás többek között azt vizsgálta, hogy a betegek hogyan élik meg a betegségükkel kapcsolatos életmódváltást, miként vélekednek az egészségügyi szakemberektől kapott tájékoztatásról, és hogyan, honnan tájékozódnak betegségükkel kapcsolatban.  

A megkérdezettek 27 százaléka csupán hetente egyszer mér vércukorszintet, holott az inzulinnal kezelt betegek esetében naponta többször, akár négyszer-hatszor is javasolt a mérés - ismertette a kutatási eredményeket Kun Eszter kutatási igazgató.   

Mint elmondta, a megkérdezett betegek az átlagosnál is jobb és részletesebb tájékoztatást kaptak az orvosuktól. Ezzel szemben - a betegek érzete szerint - magáról a cukorbetegségről, kezelési lehetőségekről, a mellékhatásokról és a szövődményekről, valamint a betegszervezetek, illetve az online információk elérhetőségéről kevesebb szó esett a beszélgetéseken.    

Összességében a válaszadók 50-60 százaléka érzi úgy, alapos tájékoztatásban részesült, amikor megtudta, hogy cukorbeteg, míg 15-25 százalékuk szerint a kapott információk "mélysége" elmaradt a várakozásaiktól.   

Az ismertetés szerint a betegek csaknem kétharmada nyilatkozott úgy, hogy megfelelően megértette a kezelőorvostól kapott tájékoztatást, míg több mint 30 százalékuk csak részben vagy egyáltalán nem. A válaszokból kiderült az is, hogy a szakemberek után az internet az elsődleges információforrás, a betegek 64 százaléka diabetológushoz vagy a háziorvosához (58 százalék) fordul kérdéseivel. Ez után közvetlenül az online forrásokra támaszkodnak.   

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a diabétesz egy feltételekhez kötött egészségügyi állapot, amellyel 700 ezer ember él jelenleg Magyarországon, vagyis a magyar családok többsége valamilyen módon érintett ebben a betegségben, ezért is fontos a diabétesz megismerése és betegséggel való együttélés megtanulása.   

Kiemelte: a betegséget az egészséges életmóddal, a testmozgással nagy többségben el lehet kerülni, ezért döntött a kormány a gyermekek mindennapos testnevelésének bevezetése és a közétkeztetés megreformálása mellett.    

Füzesi Brigitta, a CEOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a betegségben nem elhanyagolható a család szerepe, hiszen a közvetlen környezet nagyban tudja segíteni az életmódváltást, a betegséggel való együttélést.    

Kempler Péter, a Magyar Diabetes Társaság elnöke elmondta: Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben 70 százalékkal nőtt a cukorbetegek száma, jelenleg megközelítőleg 772 ezren szenvednek diabéteszben, és mintegy félmillióan vannak azok, akik nem is tudják magukról, hogy betegek. A betegek közül nagyjából 45 ezren az 1-es típusú cukorbetegségben szenvednek és 3600 gyerek él ezzel a krónikus állapottal.    

A professzor kiemelte, szeretnék elérni, hogy az inzulinkezelésben részesülők kéthavonta, az egyéb gyógyszeres kezelést igénylők pedig háromhavonta kaphassanak ingyen tesztcsíkot.   

Bayer Gábor, a 77 Elektronika Kft. fejlesztési igazgatója elmondta, a cég egy online telemedicina rendszer kifejlesztésén dolgozik, amely ingyenes távfelügyeleti rendszert biztosítana a betegeknek a vércukorszint-adatok online rögzítésére, továbbítására a kezelőorvosig.

MTI