Nem játék a felelősségbiztosítás, milliókat is bukhatunk, ha nincs érvényes szerződésünk

Nem ritka, hogy egy közúti baleset után vita alakul ki az érintettek között arról, kit terhel a felelősség és a kárviselés kötelezettsége. A felelősségbiztosítás lényegéről, hiányának következményeiről és a gépjárművekkel okozott balesetek jellemző vitás kérdéseiről dr. Fuglovics Gabriellát,  az Országos Bírósági Hivatalba (OBH) beosztott bírát kérdeztük.

– Mi is az a felelősségbiztosítás?

– A felelősségbiztosítás egyfajta kockázatmegosztás a társadalom tagjai között, amelynek célja, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse a biztosítottat olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelynek megfizetésére köteles volna. A biztosító a felelősségbiztosítás alapján főszabályként a károsultnak teljesít. Ha azonban a biztosított a károsult kárát már megtérítette, akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen – magyarázta dr. Fuglovics Gabriella. – A leggyakoribb fajtája a gépjármű felelősségbiztosítás. Ennek indoka, hogy hazánkban néhány kivételtől eltekintve minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani. Emellett a felelősségbiztosítás bizonyos foglalkozásokban is jellemző, mint például ügyvédek vagy könyvelők esetén, mely esetleges szakmai hibákból eredő károk megtérítése alól mentesíthet.

– Megtérülhet a kár, ha a károkozó gépjármű üzemben tartójának nincs felelősségbiztosítása?

– Ebben az esetben a károsult a Kártalanítási Számla kezelőjével, a Magyar Biztosítók Szövetségével (MABISZ) szemben érvényesítheti igényét. Gyakori tévhit, hogy a felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozó a MABISZ teljesítése révén mentesül a fizetési kötelezettség alól, valójában ilyenkor a Kártalanítási Számla kezelője vele szemben megtérítési igénnyel élhet. Vannak azonban olyan balesetek is, ahol kizárólag gépjárműkár keletkezik és a károkozó ismeretlen marad, erre a Magyar Biztosítók Szövetségének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki – hívta fel a figyelmet a bírónő. – Érdemes talán megemlíteni azokat az eseteket is, amelyekre a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás jogszabály alapján nem vonatkozik, ilyen például az autóversenyen, vagy az álló gépjárműre fel- vagy lerakodás következtében keletkezett kár.

– Melyek a legjellemzőbb vitás kérdések az olyan perekben, melyek gépjárművekkel történt baleseteket érintenek?

– Gyakran vitatottak a baleset bekövetkezésének pontos körülményei, annak úgynevezett mechanizmusa. Ennek megállapítása igazságügyi szakértői kérdés. Emellett ugyancsak vitás kérdésként szokott felvetődni, hogy a balesetben részes felek milyen arányban hatottak közre a baleset bekövetkezésében. Az esetek egy részében ugyanis nem kizárólag az egyik fél felelős az okozott kárért, van, hogy mindkét fél esetében fennáll KRESZ szabálysértés, illetve vezetéstechnikai hiba – hangsúlyozta dr. Fuglovics Gabriella. – A vitatott kérdések száma általában magasabb az olyan peres ügyekben, ahol a baleset során személyi sérülés is történt, ezekben a perekben többnyire igazságügyi orvosszakértő bevonása is indokolt.

Papp Attila

(A fotók illusztrációk.)