Eperszüret áprilisban? – Milliárdos beruházás a Mura-programmal

1,2 milliárd forintból valósultak meg nemrég mezőgazdasági fejlesztések Nagyrécsén. A helyi őstermelőkből és családi vállalkozásokból álló termelői közösség a Mura-program keretében mintegy 700 millió forint vidékfejlesztési támogatást nyert bogyósgyümölcs-ültetvények telepítésére és egy modern, Magyarországon egyedülálló termesztési technológia kiépítésére. A cél: felvenni a versenyt a mediterrán országokból importált gyümölcsökkel.

A beruházások új munkahelyeket is teremtenek. Cseresnyés Péter, Vasics Márton és Hivekovics Ákos a sajtótájékoztatón (Fotó: Gergely Szilárd)

A klímaváltozás, a rohamléptekben fejlődő technológia, valamint a folyamatosan alakuló piaci igények olyan kihívások elé állították az egykor európai hírű magyar gyümölcstermesztést, amivel az már nem tudott lépést tartani. A bő húsz évnyi lemaradást csakis szemléletváltással lehet leküzdeni – ezt ismerte fel néhány nagyrécsei családi gazdaság, amely pár évvel ezelőtt összefogott és termelői közösségbe tömörült. Az összesen 65 hektárt művelő gazdák a bogyós gyümölcsökben látták az egyik kitörési pontot, ezért azok termesztésével is elkezdtek foglalkozni a 30 hektárnyi körteültetvény mellett.

– Mielőtt konkrét lépésre szántuk volna magunkat, alaposan felmértük a nemzetközi viszonyokat – magyarázza az egyik őstermelő, Hivekovics Ákos. – Azt vettük észre, hogy az akkori magyar állapotok, a hazai piaci igények, valamint a külföldi kínálat között olyan szakadék tátong, ami kereskedelmi szempontból óriási lehetőséget, fogyasztói oldalról nézve viszont nagy szükségletet jelent. Ha csak a magyar málnára gondolunk: a ’90-es évek elején még 120 ezer tonnát termesztettek belőle, tavalyelőtt már csak hétezret. Aztán ott az áfonya, amivel – néhány kiskerti kísérlettől eltekintve – nem igazán foglalkozott itthon senki, holott a népszerűsége az utóbbi időben elképesztő mértékben megnőtt Európa-szerte.

Az agrármérnök szerint az áfonyát többek közt talajproblémák miatt mellőzték a hazai gazdák. Nagyrécsén ezt egy környezetbarát technológiával hidalták át: a hidropóniás rendszernek köszönhetően ma már nyolc hektáron – pontosabban nyolcvanezer vödörben – terem áfonya, s a közösség pár éven belül szeretné elérni a 15 hektárt. Hasonló módszerrel 4 hektáron piacosult málnafajtákat ültettek, 6 hektáron pedig feketeszedret. A meglévő termőterületek növelése mellett az őstermelők már a szamóca- és epertermesztést is fontolgatják.

– Ebben egy kanadai vívmány, az úgy nevezett Cravo-ház lesz a segítségünkre, amit Magyarországon itt építenek fel először. Ez tulajdonképp a holland üvegházak jóval gazdaságosabb – és praktikusabb – vetélytársa. A klasszikus vasváz-szerkezetet egy rendkívül erős, UV-szűrő és fényeloszlató fólia borítja, ami kifejezetten ideális klímát biztosít a növényeknek. A Cravo-ház emellett teljesen automatizált: számítógép nyitja és zárja, az aktuális időjárási körülményektől függően. A szamóca esetében ezzel a technológiával előbbre hozhatjuk majd a tavaszi szüretet, tehát egy, az ideihez hasonlóan enyhe télen akár már április elején szedhetünk epret. Vagyis az áruházak polcain a magyar gyümölcs is ott lesz a görög és a spanyol import mellett. Ráadásul a korai tavaszi szüret lehetővé teszi az augusztusi telepítést is, aminek a termése októberben beérik – amikor a külföldi versenytársak még nincsenek jelen a piacon.

Hasonló megfontolásból döntött úgy a termelőközösség egy másik tagja, Vasics Márton, hogy az új, szintén pályázati forrásból telepített, kéthektáros áfonyaültetvénye fölé egyhajós fóliasátrat húz. Így ez a gyümölcs is pár héttel korábban érhet be, vagyis a magyar gazdák piaci jelenléte tovább erősödhet. Nagyrécsén a közelmúltban még öntözőrendszert és –tavat is kiépítettek, s a tervek közt egy nagy kapacitású, térségi hűtőház is szerepel. A beruházások összköltsége 1,2 milliárd forint volt. A Vidékfejlesztési Programhoz benyújtott pályázat elbírálásánál a Mura-programban való részvétel plusz pontokat jelentett.

– A termelői közösség elképzelései több ponton is egyeztek az általunk megfogalmazott célokkal, amelyek Murafölde gazdasági és turisztikai fejlesztését szolgálják – hangsúlyozta a nemzeti mintaprogram miniszteri biztosa, Cseresnyés Péter. – A nagyrécsei gazdák vállalkozó kedve példaértékű; ilyen és ehhez hasonló ötleteket várunk, amiket például a lehívható források megkeresésével és a pályázatok előkészítésével szeretnénk támogatni.

Az országgyűlési képviselő egyúttal szorgalmazta a Muraföldén működő vállalkozások hálózatosodását is, ami nemcsak a sztenderd minőségre és a kereskedelmi mennyiségre jelent garanciát, hanem a helyi élelmiszeripar fejlődéséhez is hozzájárulhat egy olyan közös márkával, mint a Mura Food.

A nagyrécsei sajtótájékoztatón a politikus azt is elmondta, a Mura-programban megvalósuló beruházások központjaként Nagykanizsán is terveznek olyan fejlesztéseket, amelyekkel a város bekapcsolódhat a térségi élelmiszeripar-feldolgozásba. A nagyrécsei beruházások egyébként új munkahelyeket is jelentenek: a termelőközösség 40-50 idénymunkást foglalkoztat, ám a jövőben ez a szám akár meg is duplázódhat.

Nemes Dóra

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Lokálpatrióta Hetilapban jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.02.