Volt egyszer egy népbíróság: újabb kötettel jelentkezett dr. Papp Attila
Újabb kötettel jelentkezett lapunk külsős munkatársa. Dr. Papp Attila a magyar jogtörténet elfeledett bugyraiban kutakodott: a háborús bűnösök felett ítélkező népbíróságok működését vette górcső alá.
Újabb kötettel jelentkezett lapunk külsős munkatársa. Dr. Papp Attila a magyar jogtörténet elfeledett bugyraiban kutakodott: a háborús bűnösök felett ítélkező népbíróságok működését vette górcső alá. A könyvet dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke ajánlotta a jogtörténet iránt érdeklődők figyelmébe.
Amint azt dr. Papp Attila elmondta, évekig kutatta a magyar népbíróságok tevékenységét, majd az eredményeit a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos lapjában, a JURA című szaklapban öt féléven keresztül, 2014 és 2017 között publikálta. Egykori egyetemi tanárai biztatására foglalta egy kötetbe a népbíróságokkal foglalkozó tanulmány-sorozatot, amelyhez dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke írt könyvajánlót. Alább a törvényszéki elnök kötetet ajánló gondolataiból idézünk.
– Mióta és milyen alapon büntették a háborús bűncselekmények elkövetőit Magyarországon, kik ítélkeztek felettük, milyen büntetéseket mértek rájuk? Számtalan kérdés, amelyre válaszokat kapunk dr. Papp Attila könyvéből, amely a népbíróságok történetével, működésével, konkrét döntéseivel, társadalmi és jogi megítélésével ismerteti meg olvasóját – írja dr. Sorok Norbert. – A szerző kellő mélységben világítja meg a népbíráskodás jogintézményének társadalmi és politikai hátterét, ugyanakkor a jogtörténész alaposságával elemzi annak jogi aspektusait. Boncolgatja a büntető jogszabály visszaható hatályának problematikáját, amellyel a felelősségre vonás során az államok elsőként szembesültek. Vizsgálja a korabeli népbírósági ítéleteket évtizedek távlatából, az Alkotmánybíróság szemüvegén keresztül és számot ad a népbírósági jog rendszerváltás utáni továbbéléséről. Bemutatja a népbíróság, mint a rendes bírósági szervezeten kívüli, ideiglenes különbírói fórum mibenlétét, szervezetét, kitérve a vádképviseletet ellátó népügyészség szerepére és a népbíróságok előtti védelem érvényesülésének kérdésére.
– A könyv tudományos értékét számtalan forrás feldolgozásával alapozza meg a szerző, ugyanakkor egy-egy ügy részletekbe menő ismertetésével teszi olvasmányossá a művét, kitérve rá, hogy miként szolgált a népbíróság az utolsó éveiben politikai fegyverként, a rendszer ellenségének számító személyek likvidálásához.Számos nagy politikai jelentőséggel bíró koncepciós pert is a népbíróságok bonyolítottak, mint a Mindszenty József bíboros elleni eljárást 1948-ban vagy Nagy Imre felelősségre vonását 1958-ban. A szerző műve jól illeszkedik több, korábbi történelmi témájú tanulmányai sorába, így hasznos információkat jelent a történelem iránt érdeklődőknek, de tanulságos olvasmánya jogászok számára is – zárta gondolatait a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke.