A hős, aki legyőzte az elnyomást

Bár a szovjet történetírás mindent megtett, hogy eltorzítsa a róla fennmaradt képet, Józef Piłsudskira hazájában ma is a nagybetűs államférfiként tekintenek. A szabad lengyel állam megteremtője, az európai történelem egyik meghatározó alakja 150 évvel ezelőtt született.

A vilnói sír. A szabadságharcos hős szívét édesanyja mellé temették (Fotó: polska.eu)

Nehézségek idején az ember sok mindent megfogad – így jutott el a kiskanizsai Gyergyák György 1995-ben, öt évvel egy súlyos baleset után Lengyelországba, a częstochowai Szűzanyához. Családjával akkor vett részt első alkalommal gyalogos zarándoklaton. Harmadik nap már annyira törte a cipő a lábát, hogy csak a talpélén tudott járni. Ezt látva mellészegődött egy lengyel férfi a csoportból, és csak annyit kérdezett tőle: csárdás? György szláv nyelvismerete egyetlen szóra terjedt ki, azt válaszolta: polka. Így kezdődtek azok a barátságok, amelyek a mai napig Lengyelországhoz kötik Gyergyákékat. A kiskanizsai, a varsói és az otwocki család gyakori vendég egymásnál: évente legalább egyszer találkozik, sokat zarándokol és kirándul.

– Litvániában felkerestük például a vilnoi Rasos sírkertet – meséli György. – Akkor hallottam először Piłsudski marsallról, akinek a szívét oda, az édesanyja sírjába temették. Emlékszem, hatalmas tömeg tolongott a sírkőnél, a lengyel barátaim pedig egész nap Piłsudskiról beszélgettek. Akkor én még nem tudtam ehhez hozzászólni, de amint hazaértem, beleástam magam a témába. Kiderült: hazájában – II. János Pál pápa haláláig – őt tartották a legnagyobb lengyelnek. A szejm tavaly emlékévet is hirdetett Piłsudski születésének 150. évfordulója alkalmából.

 Az európai történelem egyik meghatározó alakjának élete egy Vilno melletti kis faluból indult. Maria Piłsudska mélyen elplántálta fiaiban az anyanyelv és a lengyel kultúra iránti szeretetet. Gyergyák György szerint ennek hatására bontakoztak ki később Józef Piłsudskiban a hazafias érzelmek. A lengyel állam akkor már hosszú ideje orosz, porosz, valamint osztrák fennhatóság alatt állt. A népet ugyan háromfelé szakították, de a lengyeleket mindvégig összekötötte a szabad haza reménye.

Gyergyák György: A szejm tavaly emlékévet is hirdetett Piłsudski születésének 150. évfordulója alkalmából

– Piłsudski eredetileg orvosnak tanult – mondja György, aki annak idején sokat olvasgatott a marsall életéről –, ám miután csatlakozott egy oroszellenes diákszerveződéshez, eltanácsolták, majd bátyjával együtt Szibériába száműzték. Öt év múlva, 1903-ban tért haza, és szinte azonnal belépett a Lengyel Szocialista Párt helyi szervezetébe, amelynek legfőbb célja a lengyel függetlenség kivívása volt.

Józef Piłsudski csakhamar tekintélyre tett szert a párton belül, s bár a lengyel állam ügyét elsősorban politikai úton akarta rendezni, elkezdte szervezni a hazafias mozgalmat, és független lengyel hadsereget toborzott. Tudta: a világháború nem tarthat örökké, Lengyelország sorsa pedig nagyrészt azon múlik, melyik oldal győz. 1918-ban, Németország bukásával érkezett el a pillanat: 123 évnyi várakozás és hitegetés után végre ténylegesen kikiálthatták a Második Lengyel Köztársaságot. Az újjászületett polgári Lengyelország első éveiben Piłsudski ideiglenesen vállalta az államfő szerepét.

– Nem nehéz kitalálni, ki támadta meg először a szabad Lengyelországot – veti fel Gyergyák György. – A lengyel területek visszaszerzését a szovjetek nem tudták megemészteni, és a határviták végül az 1919–1921 közötti lengyel-bolsevik háborúhoz vezettek. Piłsudski nemcsak feltartóztatta a Vörös Hadsereget, hanem jó érzékkel megtalálta az orosz frontvonalon az áttörési pontokat is. A lengyel győzelemből a magyarok szintén kivették a részüket: az 1920-as varsói csatában a hazafias csapatoknak állítólag már csak maréknyi lőszerük maradt – a helyi szóbeszéd szerint minden katonának egy-egy –, ráadásul az osztrák és a cseh vasutas sztrájk miatt a külföldi segélyek is elakadtak. A lengyel nép segítségére sietve a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekben hétmillió lőszert gyártottak le, amit sok más felszereléssel együtt, Románián keresztül juttattak el Varsóba. A szállítmány az utolsó előtti pillanatban érkezett meg, és végül így futamították meg a megszállókat.

György hozzáteszi: Sztálin később mindkét népnek „meghálálta” ezt a szívességet. Vannak, akik szerint Budapest ostroma elkerülhető lett volna, de a diktátor ragaszkodott hozzá, ezzel torolva meg a varsói csatában való közreműködést. A vörös revans Lengyelországot sem kímélte. A II. világháború végén Varsó  – számítva a szovjet segítségre –, felkelt a németek ellen, az orosz csapatok azonban szándékosan kivártak, és csak akkor indultak meg, amikor már késő volt…

Nemes Dóra

Józef Piłsudski ma sem cselekedne másként…

Még többet tudhatnak meg Józef Piłsudskiról azok, akik január 25-én 17 órakor ellátogatnak a Halis István Városi Könyvtárba. A bibliotékában a Lengyel Intézet jóvoltából tablókiállítás nyílik, amely a lengyel függetlenséget mutatja be Piłsudski politikáján keresztül. A tárlatot Tomasz Trzciński ezredes, a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének katonai attaséja nyitja meg, köszöntöt Cséby Géza író, költő, műfordító mond.