Bíróság - Jelentős változások 2018-ban
2018-ban több jelentős változás lesz a magyar bíróságokon. 2018. január 1. napján lép hatályba a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény, majd július 1-jén a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény. A három jogszabály nemcsak a bíróságokra, hanem az állampolgárokra nézve is számottevő változást és újdonságot vezet be.
A kor elvárásaihoz igazodik
A jelenlegi, 1953 óta hatályban lévő polgári perrendtartást (1952. évi III. törvény) az akkori kor szellemének megfelelően az egyszerű jogvitákra és a szóban (tárgyaláson) zajló eljárásokra tervezték, melyekben a bíróság hivatalból gondoskodik a felek jogainak érvényesítéséről. A peres felek az elsőfokú eljárás során bármikor, írásban vagy szóban újabb tényeket, kérelmeket, érveket vagy bizonyítékokat adhatnak elő, illetve a korábban előadottakat megváltoztathatják, ami az eljárás kiszámíthatatlanságát és jelentős elhúzódását eredményezheti. A rendszerváltozást követően nemcsak megtöbbszöröződött a jogviták mennyisége, hanem azok lényegesen bonyolultabbak lettek és a felgyorsult, digitális világban a szóbeliség helyett egyéb kommunikációs csatornákra van igény. A szociális piacgazdaságban az állami gondoskodás helyett az egyén önrendelkezési jogára és saját ügyeinek viteléért való egyéni felelősségére helyeződött a hangsúly. A rendszerváltozást követő több mint 100 módosítás ellenére a jelenlegi perrendtartás már nem képes a megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyoknak megfelelő, korszerű és hatékony eljárást biztosítani.
Az új törvény (2016. évi CXXX. törvény, röviden Pp.) új alapokra helyezi és rendszerében megújítja a polgári perek lefolytatásának szabályait. Az új szabályozás vezérlő elvei szerint a perben kizárólag a fél jogosult jogai érvényesítéséről gondoskodni és meghatározni, mit kíván a per anyagává tenni (rendelkezési elv), de egyben a félnek kötelessége is a peranyagot a per mihamarabbi befejezését elősegítő módon előadni, továbbá felelős a saját perviteléért, perbeli mulasztásaiért (eljárástámogatási és igazmondási kötelezettség elve). Emellett az új perrend erősíti a bíróság szerepét és jogosítványait a per irányításában, de egyben a bíróságnak is kötelességévé teszi, hogy a döntéshez szükséges peranyag tisztázásához maga is aktívan hozzájáruljon (bíróság közrehatási tevékenységének elve).
Az új Pp. fő célja, hogy egy kiszámítható, hatékony és feszes permenetben minél hamarabb derüljön ki és rögzüljön, miben áll a felek közötti jogvita és minél korábban rendelkezésre álljanak a döntéshez szükséges bizonyítékok (perkoncentráció elve). Ennek érdekében a felekkel és a bírósággal szemben fokozott követelményeket támaszt, és az elsőfokú eljárást két részre osztja: perfelvételi szak és érdemi tárgyalási szak.
Az új Pp. hatálya – milyen ügyekben és mikortól kell alkalmazni?
Az új perrendet a 2018. január 1-jétől induló új polgári és munkaügyi perekben (kivéve a közszolgálati jogviták) kell alkalmazni, valamint háttérszabálya lesz a polgári nemperes eljárásoknak (pl. végrehajtási, felszámolási eljárás) is. Változás, hogy a közigazgatási perekre már nem a polgári perrendtartás, hanem a szintén 2018. január 1-jén hatályba lépő közigazgatási perrendtartás (2017. évi I. törvény) lesz irányadó. A 2018. január 1. előtt indult eljárások azonban még a régi perrend szerint folytatódnak és fejeződnek be.
Változás a közigazgatási, munkaügyi területen is
A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozó egyes közigazgatási ügyek 2018. január 1-től a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vagy a Fővárosi Törvényszék elsőfokú hatáskörébe kerülnek.
A Fővárosi Törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozik a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal, a vasúti igazgatási szerv és a légiközlekedési hatóság, a köztestület és a Magyar Nemzeti Bank közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per. A Fővárosi Törvényszék dönt – az egész országra kiterjedő illetékességgel – a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban, a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos perben, a minősített adatok megismerésével kapcsolatos perben, továbbá mindazon közjogi jogvitákban, amelyeknek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási perekben az ország valamennyi közigazgatási és munkaügyi bírósága által hozott határozata tekintetében fellebbviteli bíróságként jár el.
A társadalombiztosítási, szociális vagy gyermekvédelmi ellátással, illetve az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással vagy támogatással kapcsolatos perre, továbbá a közigazgatási szerződéssel vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre továbbra is a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
A fenti ügyeken kívüli közigazgatási perekben a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jár el. Az új szabályokat a 2018. január 1. napján vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 2017. december 31-én első fokon folyamatban lévő Fővárosi Törvényszék hatáskörébe kerülő közigazgatási ügyeket, továbbá az első fokon befejezett azon ügyeket, amelyekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedéseket kell tenni, a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hivatalból megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.
Ezen ügyeken kívül a 2017. december 31-én folyamatban lévő közigazgatási pereket 2018. december 31. napjáig továbbra is az eredetileg eljáró Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság intézi.
További részleteket talál a témában honlapunkon:
http://zalaegerszegitorvenyszek.birosag.hu/
Zalaegerszeg, 2017. december 14.
Dr. Bartalné dr. Mentes Judit
sajtószóvivő