A Mura-program ízei - Alanyi jog a fejlődés!

A helyi önkormányzatok és vállalkozások ma már tudják: nem csak elvi támogatásra számíthatnak a kormánytól. Ezt bizonyítják az olyan térségfejlesztő stratégiák is, mint a Mura-program, mondta Csepreghy Nándor miniszterhelyettes azon a konferencián, amelyet egy hete tartottak Nagykanizsán. Ugyanezen a rendezvényen a nemzeti mintaprogram miniszteri biztosa, Cseresnyés Péter arról tájékoztatott, az első látványos beruházások bármelyik pillanatban elkezdődhetnek.

Államtitkári kóstoló. Cseresnyés Péter a muraföldei datolyaszilvával és kivivel ismertette meg Csepreghy Nándort. A miniszterhelyettesnek is ízlettek a Mura-program ízei (Fotó: Gergely Szilárd)

Hogy beszélhetünk akár Nagykanizsán, akár az ország más pontjain helyi gazdaságfejlesztési stratégiákról, azt jelenti, hogy van helyi gazdaságfejlesztés – ez ma már magától értetődő, de 2010-ben még nem volt az, mondta el a Kanizsa kérdésére Csepreghy Nándor.

– Korábban általában az volt a jellemző, hogy a kormányzatok ugyan kampányidőszakban beszéltek a vidék fontosságáról, de utána valahogy mindig megfeledkeztek róla. A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségének sem a jogszabályi, sem az anyagi hátterét nem teremtették meg – fogalmazott a politikus. – Ezzel szemben ma már a vidéki önkormányzatok és vállalkozások tudják, hogy nemcsak elvi támogatásra számíthatnak a jelenlegi kormánytól, hanem anyagira is, ráadásul az Európai Unió, valamint a Modern Városok Program fejlesztési forrásai is a rendelkezésükre állnak.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a rendszerváltás óta megoldatlan kérdést jelentett a Budapest-központú gondolkodás, ha az ország versenyképességéről volt szó, holott a magyar növekedésnek egyszerre kell garantálnia a főváros és a vidék fejlődését is. Az elmúlt hét évben – ennek érdekében – számos intézkedés történt, emelte ki Csepreghy Nándor.

– Először is sikerült felülkerekedni a gazdasági válságot követő egyik legnagyobb nehézségen, a munkahelyteremtésen: 2010 óta ugyanis több mint 700 ezerrel nőtt a munkavállalók száma. Emellett csökkent az államadósság és a költségvetési hiány, illetve emelkedtek a reálbérek. Mindez együttesen teszi lehetővé a vidéki élet minőségének javítását, amibe a korszerű állami szolgáltatások biztosítása éppúgy beletartozik, mint a kulturált szabadidős lehetőségek megteremtése. Az Orbán-kormány 2018-ban ennek a munkának a folytatására kér mandátumot.

Mint azt a miniszterhelyettes hangsúlyozta: a vidék alanyi jogán is érdemes a fejlődésre, amit a kormányzati támogatás mellett elsősorban a helyben megvalósuló tervek biztosítanak. Ilyen például a nemzeti mintaprogrammá nyilvánított Mura-program, amelynek részleteit Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő ismertette az első alkalommal megrendezett konferencián.

– Jelenleg még az első lépések megtétele közben vagyunk, néhány fajsúlyosabb beruházásra már sikerült forrást szerezni – mondta el. – A Zalaerdő Zrt. berkein belül hamarosan egymilliárd forint értékben fejlesztik a kisvasúthálózatot, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park pedig Letenye közelében létesít egy szürkemarha-, valamint bivalytelepet és -tenyészetet, ami a későbbiekben – a gazdasági hasznán túl – akár az egyik turisztikai látványossága is lehet Muraföldének.

Cseresnyés Péter kiemelte, a stratégia az együttműködésen, a hálózatos logikán alapul. A hosszú távú célokat szolgáló, közös munkába az agrárium és a turizmus területéről egyaránt szeretnének bevonni vállalkozókat és vállalkozásokat.

– A Mura-program egyik fő eleme, hogy a helyi gazdaságfejlesztést helyi szakemberekkel képzeli el. Ez egyrészt megerősíti az itt működő cégeket, amelyek új munkahelyeket hozhatnak létre, ezáltal pedig nőhet a vidék vonzereje. Így talán azok, akik eddig abban gondolkodtak, hogy a fővárosban próbálnak szerencsét, mégis maradnak inkább a szülők, nagyszülők által megörökölt birtokon, és otthon valósítják meg álmaikat.

A fejlesztések jelentős része még hátra van, ehhez a Mura-program munkatársai anyagi, erkölcsi és politikai támogatásra is számítanak a kormányzattól. Cseresnyés Péter szerint azonban a legfontosabb az, hogy a térség vállalkozóiban legyen elég kurázsi – e téren pedig biztatóak a tapasztalatok.

– Hogy Muraföldén kivit, datolyaszilvát vagy épp fügét termesztenek, azt bizonyítja, hogy az itteniek igenis mernek belevágni új dolgokba. Amennyiben sikerül ezeknek a gyümölcsöknek a piacra jutását támogatni, vagy újabb ültetvényeket létesíteni, az a jövőben igen komoly gazdasági erőt jelenthet. De nemcsak ezekben az egzotikus finomságokban látunk fantáziát: a Nagyrécse környékén található körte-, áfonya- és szederültetvényeken a technológiai korszerűsítés új lendületet adhat az ott folyó munkáknak is. Ehhez elengedhetetlen a programiroda munkatársainak és a vállalkozóknak az együttműködése, de hála Istennek, napról napra egyre többen érdeklődnek a Mura-program kínálta lehetőségek iránt.

Nemes Dóra