Thúry György vére nem vált vízzé
Legyen 2018 Thúry-emlékév Nagykanizsán - ezt kezdeményezi Cseresnyés Péter. Az országgyűlési képviselő, államtitkár azt mondta: az elmúlt napokban kiderült, mégis létezik a kötelező, felső korlát nélküli kvóta terve, ezért a nemzeti konzultáció még aktuálisabb, mint akár két vagy három hete. Mint fogalmazott, amikor hallotta az unióból érkező aggasztó híreket, arra gondolt, hány magyar – köztük sok kanizsai is - küzdött a magyar függetlenségért és szabadságért az elmúlt évszázadokban.
- S ekkor kaptam az információt, hogy 450 évvel ezelőtt, október 21-én nevezték ki Thúry Györgyöt Kanizsa várkapitányává – mondta Cseresnyés Péter. - 2012-ben egy szintén jeles, Kanizsát a parlamentben képviselő politikus, Bethlen István emlékévét hirdettük meg, ezúttal pedig azt kezdeményezem, hogy 2018-at nyilvánítsuk Nagykanizsán Thúry-emlékévvé. Emlékezzünk arra a várkapitányra, aki hosszú éveken keresztül számtalan küzdelemben védte nemcsak Kanizsa várát, hanem az ország déli határát is.
- Mi teszi a földet hazává? - tette fel a kérdést tavaly, a Thúry Györgyről szóló kanizsai előadása végén dr. Töll László ezredes, fegyvertörténész. - A hősök vére. És ezért a földért a mi hőseink ontották a vérüket. Nem egy, nem kettő: tízmillió hősi halottra becsüli számukat egy neves történész. Hogy adnánk oda ezt bárkinek?!
Az ezredes szerint ma már nem tudjuk, mit jelentett a hódoltság. Pedig a lényünk, a nemzeti öntudatunk valójában ebben a korban gyökerezik. Thúry Györgyről azt mondta: az egyik legnagyobb katona, aki Magyarország földjén született, élt és halt meg - dicsőséggel, és ezért nem is kell gyászolni.
Az ezredes a korszakról beszélve felidézte, 1521-ben Szulejmán elfoglalta Nándorfehérvárt, és 1526-ban végső csapást mért a középkori Magyar Királyságra. Ezzel pedig teljesen új korszak köszöntött az országra, ami olyan változást hozott a magyar néplélekben és történelemtudatban, ami csak Trianonhoz mérhető. Az addigi középhatalomból hirtelen olyan ország lett, amely a túlélésért küzdött egy irgalmatlan háborúban.
- Akkor egy férfi minden nap úgy kelt fel, lehet, hogy az estét már nem éri meg – érzékeltette dr. Töll László. – A halállal és a nemzethalál rémével nézett szembe minden végvári vitéz. Tudják önök, hány millió magyarral hagyta itt Mátyás király Magyarországot? Négy és félmillióval. És 1686-ban, amikor a szövetséges hadak – mert egyedül már nem voltunk képesek – fölszabadították Budát, mennyi magyar élt a Kárpát-medencében? Másfél millió;ennyien maradtunk. Most tízmilliónyian vagyunk. Fogyunk ugyan, ami nagy baj, de itt vagyunk. És ezek után mondja valaki, hogy a magyar történelem nem sikertörténet!
Thúryékat a vitézi virtus és hírnév, az önfeláldozás s a keresztény hit védelme vezette. Ezek a férfiak tudták, ők Európa utolsó védőbástyái, és ha meghalnak, Európának vége – hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezető szakreferense.
Papp János, Péter Árpád
------
Kövér László házelnök Orosztonyban,Thúry György halálának helyszínén azt mondta: „Napjainkban a végvidékeket úgy nevezik, geopolitikai ütközőzónák; a végvárakat úgy hívják, nemzetállamok. Az ellenálló védők pedig napjainkban a nemzetek. Ők azok, akik védik a hitüket, védik a kultúrájukat, és védik a rájuk bízottakat, a családjaikat, azaz önmagukat.”