Irányítsa Európát Berlin? – Egyszer már nem jól sült el!

Manfred Weber saját Twitter oldalán jelentette be, hogy – saját bajor párttársaival is szembefordulva – Magyarország ellen fog szavazni. A hozzászólások – melyek egyaránt érkeztek a migrációt már megszenvedő nyugatról és a kommunizmus megtapasztalása miatt józan keletről – ugyancsak elmarasztalták emiatt. A legudvariasabb így hangzott: Szégyellje magát! Van, aki megkérdezte: Weber úr, most fizeti meg Merkelnek és Macronnak a csúcsjelöltség árát? Más a 20. század keserű tanulságára utalt: Ismét egy német kívánja elnyomni a független nemzetek jogait!

Megadja Gábor publicista az Echo TV Keménymag című műsorábanígy érzékeltette a helyzet abszurditását: Arra gondoltam, ha már az isiászos megkoszorúzta Marx szobrát, lehetne a másik nagy németnek – na jó, osztrák – már hivatalosan is az EU szentélyében egy szobra, az európai egység nagy gondolatvivője és irányítója lévén. Az ő szobrát is meg lehetne koszorúzni akkor…

STRASBOURG, SARGENTINI, SZEPTEMBER – ÖT HAZAI VÉLEMÉNY.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója az M1-en: Most egy picit pikírt leszek. Európa nem sokszor látott jót abból, amikor a kontinens élén német állt vagy szeretett volna állni.

Lánczi Tamás, a Századvég Politikai Elemző Központjának igazgatója, a Figyelő főszerkesztője: A német ambíciók 100 év alatt semmit nem változtak. A májusi európai parlamenti választásokon drámai átalakulásra számítok – fogalmazott a Kossuth rádió Ütköző című műsorában, ugyanott ifj.Lomnici Zoltán alkotmányjogász Weber csúcsjelölti álmairól összegezte ekképpen kétkedését: Miért gondolja, hogy 2019 után még ugyanez a garnitúra emeli őt az Európai Bizottság élére? Ma ezt semmi nem támasztja alá.

Európában Merkel, csakis Merkel az úr, aki vele szembemegy, annak annyi – írta a Széchenyi díjas történész, Schmidt Mária Európa németizálása címmel a latoszogblog.hu-n. Vagyis nem marad megtorlatlanul, hogy Orbán szembeszállt vele a migráció ügyében, és főleg, hogy szembeszegült vele az Unió föderalizálásának kérdésében, vagyis a nemzetek Európáját képviseli. Orbánnal szemben tehát példát kellett statuálni. Senki nem mondhat Angela Merkelnek következmények nélkül nemet, szólt a tegnapi és mai Magyarország elleni eljárás. A kérdés tehát mára a Merkel vagy Orbánra egyszerűsödött le. Erre a kérdésre válaszolt az Anschluss 2.0-ra készülő, Ausztriát képviselő Kurz kancellár és a már említett bajor Manfred Weber is, akinek Merkel a következő bizottsági elnöki posztot ígérte be, amikor Merkel mellé állt.

Merkel az uniós választás utáni nagykoalícióra készül a szocikkal, a libikkel és a kommunistákkal, valamint a zöldekkel, vagyis mindenkivel, aki a németek által egyesítendő Unió ügyében partnernek mutatkozik. Ennek volt a főpróbája a magyarok elleni közös fellépésük. Végül is tudnak ők együttműködni, ha megvan a kellő alap. (Ezért a kellő alapért ment Juncker Marx-szobrot avatni Trierbe, hogy jelezze, az Európai Néppárt számára a marxizmus nem akadály!) A közös nevező pedig nem más, mint a nemzetek szuverenitását képviselő erőkkel való látványos leszámolás és a kozmopolita, internacionalista, föderalista erők össznásztánca, aminek eredményeként a jövő évi választások után, a mostani szavazáshoz hasonlóan érvényesíthetik majd a nemzetek feletti, de persze német irányítású és dominanciájú újragombolt Európai Uniójukkal kapcsolatos terveiket.

A tegnapi nap tehát Merkel győzelme volt. Csak szerényen jegyzem meg, hogy a németek mindig is jók voltak abban, hogy a csatáikat megnyerjék. Voltak ők már Párizsban is, meg Moszkva alatt is. De a nagy háborúikat azért többnyire elveszítették– zárta cikkét a Terror Háza Múzeum főigazgatója.     

Papp János összeállítása