Brenner János, a magyar Tarzíciusz

„Véreddel fizettél, Istennek papja, magyar földünk Tarzíciusza” – ez az egyik sora annak az új egyházi éneknek, amely több ezer ember ajkán csendült fel Brenner János boldoggá avatásán.

Május elsején, Szombathelyen avatták boldoggá Brenner Jánost. A szertartást több mint 15 ezren nézték meg a helyszínen. A Jézus Szíve Plébánia már hetekkel korábban zarándoklatot hirdetett erre a napra, a mintegy negyvenfős csoportot dr. Bogár Gáspár, a Felsőtemplom káplánja kísérte. Mint mondja: bár személyesen nem ismerte a 26 éves korában meggyilkolt vértanú papot, mindig is mély kötődést érzett hozzá – ezért is volt számára fontos, hogy ott legyen a boldoggá avatáson.

Mindhárom fiú Istent szolgálta. Brenner József, László és János is pap lett

– Zalaboldogfán születtem, a kis község Bagodvitenyéd fíliája volt. Bár még gyerek voltam, jól emlékszem,amikor az ottani plébániára került Brenner János testvére, József atya – kezdi dr. Bogár Gáspár. – A káplán mindössze egy évig szolgált itt. Nem sokkal azután, hogy elment, jött a hír: a testvére váratlanul – és nagyon különös módon – az életét vesztette.A hatóságok próbálták eltusolni az egészet.Noha eleinte hivatalosan még azt sem mondták ki, hogy gyilkosság történt, sokan sejtették, mi is az igazság. Köztük a plébánosunk is. Ennek ellenére évtizedekig mély hallgatás övezte Brenner János halálát.

A pontos részletek, persze, ma sem ismertek. Mindössze annyit lehet tudni, hogy egy fiatal fiú az éjszaka közepén bezörgetett a káplánhoz, és haldokló nagybátyjához hívta. Elindultak a téli éjszakában – János atya egy kis tartóban, a köpenye alatt vitte a beteghez az Oltáriszentséget. Útközben orvul rátámadtak, s 32 kézszúrással megölték. A túlerővel szemben esélye sem volt. A feljegyzésekből kiderült: a legtöbb sérülés a bal kézfejét érte, mert azzal próbálta megvédeni az Oltáriszentséget, az Úr Jézust. Mielőtt kilehelte volna lelkét, azt mondta: „Istenem, segíts.” Csak abban az évben, 1957-ben – vele együtt – öt papot gyilkoltak meg.

Az eset még sokáig foglalkoztatta a gyülekezeteket. Ennek kapcsán Gáspár atya ismét a zalaboldogfai templomot említi, ahol az 1950-es évek végén nagy munkálatokba kezdtek. Felújították az épület belső terét, s ennek részeként az oltár melletti, korábban üres falra egy nagyméretű freskót terveztek. Ennek megvalósítása nem kis kockázatot jelentett a bagodvitenyédi plébánosnak, ám Koltay Lajos atyát nem lehetett megingatni.

– A festményen emberek egy csoportja tekint fel az égre: a Napbaöltözött Asszonyt figyelik. Közöttük áll, egészen a kép közepén egy fiatal pap, aki összetett kézzel nézi a Szűzanyát. A helyi gyülekezet hívei közül is csak kevesen tudták akkor még, hogy kit is ábrázol ez a férfi… A freskót a híres mezőkövesdi művész, Takács István festette, s így hajtott főt Brenner János előtt.

A Felsőtemplom káplánja egy érdekes párhuzamra is felhívja a figyelmet Brenner életével kapcsolatban.

Boldog Brenner János elsőáldozási fotója és Szent Tarzícius. A hitükért ölték meg őket

– A III. században, a keresztényüldözések idején élt egy római fiú, akit Tarzíciusznak hívtak. Azokban az időkben sokakat bebörtönöztek és halálra ítéltek a hitük miatt.Az akkori pápa, II. Sixtus igyekezett minél többükhöz eljuttatni az Oltáriszentséget. Egy napon Tarzíciusz vállalkozott arra a nem éppen veszélytelen feladatra, hogy elvigye az Eucharisztiát a foglyokhoz. Egy kis bőrzacskóba, a ruhája alá rejtette, majd elindult.Útközben aztán pogányok támadtak rá. A történet többféle változatban maradt fenn, de mindegyiknek ugyanaz a lényege: a mindössze tíz év körüli fiú halálos sérüléseket szenvedett, miközben az Oltáriszentséget igyekezett megvédeni. Életét adta a hitéért és Krisztusért.

Nem nehéz felfedezni a hasonlóságot a vértanú gyermek és Brenner János életáldozata között, de a káplánnal kapcsolatos visszaemlékezések még ennél is többről árulkodnak.

– Kisiskolás volt Brenner János, amikor az egyik hittanórán érdekes feladatot kapott az osztály: a gyerekeknek elő kellett adniuk az elsőáldozók, a ministránsok és az akolitikusok védőszentjének – Tarzíciusznak – a történetét. A fáma szerint, amikor eljött a szereposztás ideje, és a tanár megkérdezte, ki szeretné játszani a római fiút, Brenner János állítólag két kézzel jelentkezett. Ki gondolta volna akkor, hogy pár év múlva szinte ugyanilyen körülmények közt ér majd véget földi élete? Nem véletlen, hogy a magyar Tarzíciuszként is szokták emlegetni…

Nemes Dóra