A „szerelme” rábeszélésére lopta meg a saját anyját a kanizsai lány
Nem éppen a következő történet jut az ember eszébe, ha szerelemről beszél: egy kanizsai lány a barátja rábeszélésére lopta meg a saját anyját, és okozott ezzel, majd 13 millió forintos kárt a saját családjának. Az elszomorító büntetőügy részleteiről a Zala Megyei Főügyészség sajtószóvivőjétől, dr. Pirger Csabától érdeklődtünk.
A bűnügy II. rendű vádlottja, a H. monogramot viselő nő szerelmi kapcsolatot ápolt az elsőrendű vádlottal, a különös visszaesőnek minősülő U.-sal. Ennek kapcsán U. többször megfordult a II. r. terhelt által lakott nagykanizsai családi házban, ahol H. az édesanyjával, dr. H. sértettel, valamint a néhai nagyanyjával élt együtt. U. terheltnek a látogatások során alkalma volt körbejárni a lakóházat, így meggyőződhetett arról, hogy a sértett nagyon jó anyagi körülmények között él, amelyet az is megerősített benne, hogy a sértett – U. kérésére – korábban többször is kölcsönadott neki. U. a családi házban tartózkodása során, többek között a sértett néhai édesanyja által használt szobában is járt, ahol a sértett évek során összegyűjtött megtakarítását a nagymama ágyának ágyneműtartó részében rejtette el és őrizte.
Ilyen előzményeket követően, 2017. augusztus 27-én a késő délutáni, kora esti órákban U. terhelt két személy társaságában megjelent a sértett lakóházánál, ahová csengetést követően „szerelme”, a II. rendű vádlott H. be is engedte őket. Megérkezésüket követően a vendégek, a lakóházban tartózkodókkal együtt a nappaliban foglaltak helyet, beszélgettek, illetve zenét hallgattak. Eközben I. r. U terhelt jelezte, hogy nagyon melege van, ezért a lakóházban élők engedélyét kérte, hogy lefürödhessen, amelybe azok beleegyeztek. Ezután U. a többieket hátrahagyva, egyedül a lakóház emeletére ment, ahol általa is tudottan nem csupán a fürdőszoba, hanem a néhai nagymama által használt szoba is volt. U. először valóban a fürdőbe ment, de néhány perc múlva innen beosont a nagymama szobájába, ahol az ágyneműtartóba rejtett készpénzt megtalálta. Eközben a nappaliba tartózkodó sértettnek gyanússá vált, hogy U. vádlott már hosszabb ideje az emeleten van, illetve, hogy a víz nem folyik, viszont lépteket hall az anyja szobája felől, ezért a családi házban tartózkodó egyik ismerősét, és a II. rendűként megvádolt lányát is U. után küldte az emeletre. Az I. rendű terhelt éppen a nagymama szobája felől érkezett, amikor a sértett ismerőse elsőként felérkezett az emeletre, amelyet U. is észlelt, ezért agresszív hangnemben elküldte onnan a személyt, aki ennek eleget is tett. Közben a II. rendű vádlott H. szintén felért az emeletre, ahol, az ekkor már ismét a fürdőszobában tartózkodó terheltnek segített megmosakodni. Majd, miután ezzel végeztek, U. megkérte a lányt, hogy menjen át vele a nagymama szobájába.
H., aki erős érzelmi kötődése miatt U. terhelt befolyása alatt állt, ebbe beleegyezett, majd követte őt a nagymamája által használt szobába. Itt U. az ágyneműtartót felemelte és az abban található 38.950 eurót, 1300 USA dollárt, valamint 600.000 Ft készpénzt magához vette. Megkérte bűntársát, a sértett lányát, hogy segítsen neki úgy kijutni a lakóházból, hogy azt senki ne vegye észre. H. vádlott – aki némi sértettséget is érzett azért, hogy az édesanyja neki alig ad pénzt, míg másoknak rendszeresen kölcsönt nyújt – ez ellen nem tiltakozott, és kijelentette, hogy „Vigyed!”. Ezután az emeletről a nappaliba mentek, ahol a megfelelő pillanatban, amikor senki más nem figyelt, II. rendű H. a családi házból, a bejárati ajtón át, a készpénzzel együtt kiengedte U.-t, majd azért, hogy a távolléte senkinek ne legyen feltűnő, a lakóházban tartózkodó többi személy figyelmét elterelte. Körülbelül 40 perc elteltével U. visszatért, akit a lány észrevétlenül beengedett a házba. Nem sokkal később U. és a házban lévő személyek távoztak, a sértett pedig az emeletre indult, hogy pénzt vegyen magához, amivel a dohányboltba szeretett volna menni. Ekkor vette észre, hogy eltűnt a majd 13 millió forint készpénze.
Mivel az emeleten korábban más idegen személy az I. rendű terhelten kívül nem járt, a sértett azonnal U.-t gyanúsította a készpénz elvételével, ezért üzenetet is küldött neki, amelyben közölte vele, hogy „Hozza vissza a pénzét, mert ha nem a rendőrséghez fordul! ”. U. ezért, körülbelül 10 perc múlva megjelent a sértett házánál, ahol tagadta, hogy bármilyen köze lenne a sértett pénzének az eltűnéséhez, egyúttal felajánlotta a sértettnek, hogy ha nem hisz neki, akár ellenőrizheti is. Emiatt dr. H. és a másodrendű vádlott lánya az U. által lakott kanizsai lakásához indultak. Az indulást megelőzően azonban, az I. rendű terheltnek még sikerült néhány percig kettesben maradnia a sértett lányával, akinek ekkor 2.000.000 Ft-ot ajánlott fel, ha nem árulja el őt, és azt ígérte, hogy az összeget másnap oda adja neki, aki ebbe bele is egyezett.
Ezt követően a sértett és a lánya valóban elment U. lakására, akit dr. H. itt újból számon kért, azonban a lakásban nem néztek körül. A sértett lánya, a korábbi ígéretének megfelelően nem árulta el U.-t. A saját és az I. rendű vádlott bűncselekményben betöltött szerepét kizárólag a büntetőeljárás megindulása után, a lopást követő nap foganatosított, folytatólagos tanúkihallgatásakor tárta csak fel. A bűncselekménnyel okozott 12 millió 776 ezer 844 forint kár végül nem térült meg. Mindezek miatt, U. terheltet, mint különös visszaesőt, jelentős értékre elkövetett lopás bűntettével, míg a sértett lányát, a másodrendű terhelt H.-t jelentős értékre, bűnsegédként elkövetett lopás bűntettével vádolta meg a Nagykanizsai Járási Ügyészség. Különös visszaesőnek azt a visszaeső, tehát korábban már bűncselekményt elkövetett személyt nevezzük, aki mindkét alkalommal ugyanolyan, vagy nagyon hasonló bűncselekményeket követ el.
Papp Attila