Elkezdődtek a megemlékezések Kanizsán
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kanizsai hősei előtt hajtottak fejet pénteken. A megemlékezés állomásai a városi izraelita temető, a Tripammer utcai sírkert és Kossuth Lajos szobra voltak.
A főhajtás első helyszíne az izraelita temető volt, ahol a Cserháti-Technikum diákjai elszavalták a Nemzeti Dalt. Horváth Jácint polgármesteri beszédében kiemelte, 1848-ban a nagykanizsai zsidóság nem kívülállóként tekintett az eseményekre, mivel tudták, hogy a haza szabadsága az ő szabadságuk is és nem segítették a magyar ügyet, hanem részei voltak.
- Az itt nyugvó hősök, köztük olyanok, mint a kanizsai önkéntesek vagy a honvédségben szolgáló orvosok és tisztviselők egy olyan országért harcoltak, ahol nem a származás vagy a vallás, hanem a tettek és a haza iránti hűség határozza meg az embert. Ők voltak az elsők, akik vérükkel pecsételték meg a magyar és a zsidó sorsközösséget. Polgármesterként kötelességemnek érzem, hogy kimondjam, Nagykanizsa büszke ezekre a hősökre. Büszkék vagyunk arra az örökségre, amelyet ránk hagytak, arra a bátorságra, amellyel szembeszálltak az elnyomással és arra a hitre, amellyel egy igazságosabb jövőt szerettek volna építeni – fogalmazott Horváth Jácint, Nagykanizsa polgármestere.
Zima András, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója beszédében szintén a magyar zsidóság forradalomban játszott szerepét emelte ki, amelyben az egykori kanizsai főrabbinak Lőw Lipótnak is fontos szerepe volt. A résztvevők ezután elhelyezték az emlékezés köveit Horschetzky Sándor honvédtiszt sírjánál.
A Tripammer úti köztemetőben a városvezetés kilenc ’48/49-es kanizsai katonatiszt síremlékénél helyezett el egy-egy virágot a honvédkadétok részvételével. A főhajtások sora a Kossuth-szobornál zárult koszorúzással. A városi megemlékezés március 15-én 9 órakor a Deák-téren kezdődik, majd a Medgyaszay Házban rendezik az ünnepi műsort.
K.T.
(Fotók: Kanizsa Médiaház)