Ápolással és gondozással a fakidőlések ellen

Egy-egy nagyobb vihar, tartós esőzés vagy havazás után gyakran egyszerre sok helyszínen kell a tűzoltóknak beavatkozniuk kidőlt fák miatt, hogy megszüntessék a kialakult veszélyhelyzeteket és forgalmi akadályokat.

Az elmúlt évek statisztikái jól mutatják a helyzet súlyát: 2019-ben 173, 2020-ban 171, 2023-ban 392, 2024-ben 287, 2025-ben 166 fakidőléshez vonultak a zalai tűzoltók. Az idei évben eddig már 66 helyszínen volt szükség beavatkozásra. A legtöbb esetben nem önmagában a szél okozza a bajt, hanem a rossz állapotú fák időjárással szembeni csökkent ellenálló képessége. Télen a tapadó, vizes hó súlya és az ezt felerősítő szél, nyáron a heves viharok és zivatarok során kialakuló széllökések törhetik vagy dönthetik ki a fákat. Tavasszal és ősszel, amikor a talaj felázik, a fák akár gyökereikkel együtt fordulhatnak ki.

A fakidőlés számos veszélyt hordoz: az úttestre vagy járdára zuhanva balesetet okozhat, járművekre dőlhet, épületekben tehet kárt, megrongálhatja a tetőszerkezetet, illetve villanyvezetékeket szakíthat le, ami áramkimaradáshoz vagy akár tűzesethez is vezethet.

A tűzoltók minden esetben elsődlegesen a közvetlen életveszély elhárítására koncentrálnak. A kidőlt törzset vagy letört ágakat eltávolítják az utakról, járdákról, szükség esetén az áramszolgáltató bevonásával. Épületre dőlt fa esetén a beavatkozás különösen körültekintő munkát igényel. Először kizárják az áramütés, gázszivárgás vagy további omlás veszélyét, majd emelőeszközök vagy biztosító kötelek segítségével távolítják el a fát úgy, hogy a lehető legkevesebb további kár keletkezzen. Szükség esetén ideiglenes állagmegóvást is végeznek, például a tetőszerkezet fóliázásával.

Egy vihar idején azonban egyszerre több helyszínen is szükség lehet segítségre, miközben a rendelkezésre álló kapacitás véges. A megelőzés ezért nemcsak a károkat, hanem a beavatkozások számát is csökkentheti.

Ahogy a legtöbb káreset, úgy a fakidőlések jelentős része is megelőzhető lenne rendszeres ellenőrzéssel és tudatos gondozással. A fák tulajdonosai és kezelői felelősséggel tartoznak az általuk fenntartott fák állapotáért és az esetlegesen bekövetkező károkért. Ez a felelősség azonban nem azt jelenti, hogy a legbiztonságosabb megoldás a kivágás. A fakidőlés jellemzően nem a fa puszta létezéséből következik, hanem a leromlott állapotból, a gyökérkárosodásból, a rejtett korhadásból vagy a nem megfelelő beavatkozásokból. A valódi megelőzés alapja ezért a szakszerű, megelőző szemléletű faápolás.

A biztonság már az ültetésnél kezdődik. Fontos előre átgondolni, mekkorára nő az adott fafaj, milyen talajt és vízellátást igényel, és milyen távolságra kerül épületektől, kerítésektől vagy közművezetékektől. A rossz helyre ültetett fa évtizedek múltán válhat problémává, míg a tudatos telepítés hosszú távon stabil, egészséges állományt eredményez.

A már meglévő fák esetében kulcsfontosságú a rendszeres állapotellenőrzés. A gyökérzónában kialakuló pangó víz vagy talajsüllyedés, a fa környezetében végzett földmunka, valamint a törzsön vagy ágakon megjelenő repedések, üregek és gombatestek mind a szerkezeti gyengülés jelei lehetnek. Ezek nem automatikusan kivágást indokolnak, hanem szakértői vizsgálatot. A legtöbb esetben létezik olyan beavatkozás – például célzott metszés, koronaritkítás, statikai biztosítás vagy talajjavítás –, amely jelentősen csökkenti a kockázatot anélkül, hogy a fát el kellene távolítani.

A szakszerű metszés különösen fontos. A túl sűrű, gondozatlan lombkorona nagyobb szélterhelést kap, míg a drasztikus csonkolás meggyengíti a fa szerkezetét, felgyorsítja a korhadást, és hosszabb távon éppen növeli a baleseti kockázatot. Ezzel szemben a hozzáértő koronakezelés növeli a fa élettartamát és biztonságát. Nagyobb, értékes fák esetében a vázágak speciális hevederes vagy kábeles rögzítése is alkalmazható, amely csökkenti a törésveszélyt, de nem helyettesíti a rendszeres ellenőrzést és a szakszerű metszést.

A gyökérzet védelme szintén alapvető jelentőségű. A rendszeres talajtömörödés – például parkolás vagy építési munkák következtében – gyengíti a fa stabilitását. A mulcsozás, a szervesanyag-utánpótlás és szükség esetén a talajjavító beavatkozások hozzájárulnak az egészséges gyökérműködéshez és a jobb ellenálló képességhez.

A betegségek és kártevők korai felismerése kulcsfontosságú, mert időben beavatkozva a fa sok esetben megmenthető. Súlyos belső korhadás vagy szerkezeti gyengeség gyanúja esetén statikai vizsgálat javasolt, amely segít megítélni a fa biztonságát és a szükséges beavatkozás mértékét.

Előfordulhat, hogy egy fa olyan mértékben károsodik, hogy már nem menthető meg. Egy súlyosan korhadt vagy gyökérsérült fa valóban életveszélyessé válhat. Ilyen esetben a kivágás – szakember által adott szakvélemény alapján – indokolt és felelős döntés lehet. Fontos azonban, hogy ez mindig megalapozott szakmai javaslaton alapuljon, ne félelmen, kényelmi szemponton vagy téves biztonságérzeten.

Nem szabad elfelejteni: a fa érték. Árnyékot ad, javítja a mikroklímát, csökkenti a nyári hőterhelést, megköti a port és a szennyező anyagokat, élőhelyet biztosít, és növeli az ingatlan értékét. Egy egészséges, gondozott fa nem veszélyforrás, hanem természeti és közösségi erőforrás. A fakidőlések jelentős része tehát megelőzhető: a felelős magatartás nem a megelőző kivágás, hanem az odafigyelés, az ellenőrzés és a szakszerű beavatkozás. 

A felelős döntés nem a megelőző kivágás, hanem a rendszeres ellenőrzés és a szakszerű beavatkozás.

Fontos: vihar idején ne tartózkodjunk fák alatt, és ne parkoljunk a közelükbe. Ha közvetlen veszélyhelyzet áll elő, akkor pedig hívjuk a 112-es segélyhívószámot és kérjük a tűzoltók segítségét - tette közzé honlapján a Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

katasztrofavedelem.hu