Illegális agancsgyűjtés: zavarás, károk és balesetveszély

Január végétől nagyjából áprilisig tart az agancshullatás időszaka. A hullott agancs gyűjtése szigorúan engedélyhez kötött tevékenységnek számít. Ennek ellenére ebben az időszakban megnő az illegális gyűjtők száma, akik a jelentős piaci értékkel bíró csontképződményeket megpróbálják összeszedni és értékesíteni. Ez sok esetben negatív hatással van a gímállományra és balesetveszélyes is. 

A szarvasagancsok utáni kutatás a vadállománynak okozza a legnagyobb problémát: a zavarás kimozdítja az állatokat a biztonságos pihenőhelyükről. A folyamatos hajtás rontja a kondíciójukat, megviseli a vemhes egyedeket, a kényszerűségből csapatokba verődött vad pedig olyan mezőgazdasági vagy erdőterületeken is megjelenhet, ahol a megnövekedett táplálékigény miatt jelentős károkat okoz. Góber Zoltán szerint, a területükön hullott agancsok akár kilencven százaléka sosem kerül a látókörükbe.

- Ez az elhullott agancs, ez azért valamilyen szinten nekünk jelzéssel bír. Mi erre alapozva próbáljuk a következő évi gazdálkodást előkészíteni, hasznosítást megjósolni. Megnézzük, hogy milyen felrakások voltak az előző évben, milyen agancssúlyok voltak. Az adott területen lévő, mondjuk, bikákat, amik egy bizonyos területen tartózkodnak – úgymond ismert bikák –, azoknak esetleg még a gazdasági hasznosítását tervezhetjük-e, vagy el kell halasztanunk, mert mondjuk a kora miatt esetleg még nem elejthető kategória. Ezek mind-mind ezekből a hullott agancsokból leszűrhetők, illetve valamilyen szinten informálisak a vadgazdálkodók részére – mondta el Góber Zoltán, az Erdészeti Dolgozók Vadásztársaságának elnöke. 

Esetenként az gyűjtők drótokat is kifeszítenek a fák közé, hogy rásegítsenek az agancshullatásra, ami a gímbikákra és az erdőlátogatókra is veszélyt jelenthet. Bár a téli, rovarmentes idő kedvez a kirándulóknak, a túravezetők óvatosságra intenek, és kérik, hogy a kijelölt ösvényeket ne hagyják el. Strausz Ferenc, a Kanizsa Kul-Túra Egyesület elnöke elmondta: régebbi túráikon előfordult, hogy ők is találtak elhullajtott agancsot.

- Elvileg agancsot csak úgy lehet gyűjteni, hogyha valakinek engedélye van. Ha most is találnánk, nem biztos, hogy otthagynánk, csak feltétlenül le kell adni valamilyen erdészeten, és mi könnyű helyzetben vagyunk, mert itt Nagykanizsán, itt van a megyei erdészetnek a központja; segítséget tudunk kérni, hogyha ilyennel találkozunk. Szerencsére azt mindig elmondjuk a túrázóinknak is, hogy maradjunk a jelzett turistautakon. Általában a „huzalozásnak” hívják ezt a huzalozást; nem az utak mellé rakják a rapsicok – vagy hát, azok, akik nem hivatalosan próbálják az agancsokat gyűjteni –, így mi nem nagyon találkoztunk ilyennel - tudtuk meg Strausz Ferenctől. 

A zavarás miatt a vadak ilyenkor nagyobb csapatokba verődnek, mivel a csoportos lét biztonságot nyújt számukra, emiatt fényes nappal is megjelennek a nyílt, belátható mezőkön. Ezek a rudlik gyakran olyan útszakaszokra is kitévednek, amelyeket a vad egyébként elkerülne. Menekülés közben az állatok sokszor váratlanul keresztezik az úttestet, ezért ezekben a hónapokban módon megszaporodnak a vadbalesetek.

D.K.

(Fotók: Kanizsa Médiaház)