Elfogyott a munkaerő? Ilyen szakembereket keresnek most leginkább a cégek

A magyar munkaerőpiac 2025-ben jelentős átalakuláson ment keresztül. A gyorsaság és rugalmasság vált a sikeres toborzás kulcstényezőjévé – többek között erről is beszéltek a Pénzcentrumnak az egyik legjelentősebb hazai HR szolgáltató, a WHC szakértői. 

Miközben az autóipar megtorpant, a kiskereskedelem, logisztika és turizmus szektorok kiemelkedő növekedést mutattak. A szellemi területen a hangsúly a gyártásról az ellátási láncra tolódott, a fizikai munkaerőpiacon pedig a "Toborzási Himalája" jelenség okozott kihívásokat: a cégek olyan felvételi helyzetbe kerülnek, amikor kevés a jelölt, közben a cégek sokszor speciális embert keresnek, és mindezt villámgyorsan kellene lezongorázni. A WHC szerint a home office alapvető elvárássá vált, a fiatal generációk pedig már percekben mérik a reakcióidőt, ami teljesen új megközelítést igényel a foglalkoztatóktól.

A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly szeptember és november között 4 millió 656 ezren dolgoztak, ez 36 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől. Az átmenetileg külföldön dolgozó magyaroktól (106 ezer fő) és a közfoglalkoztatottaktól (75 ezer) megtisztított adatok (ez az elsődleges munkaerőpiac) alapján már több hónapja 4,5 millió alatt van a foglalkoztatottak száma. A munkaerőpiac logikája szerint, ha a foglalkoztatottak száma csökken, akkor a munkanélküliség általában növekszik. Most azonban nem ez történik. Tavaly szeptember és november között a munkanélküliek száma 216 ezer fő volt, ami 15 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

A foglalkoztatás és a munkanélküliség tehát egyszerre csökken az előző év azonos időszakához képest, vagyis noha arányosan ugyanakkora szelete dolgozik a munkaképes korúaknak, mint egy éve, a háttérben szűkül a merítés: kevesebb a 15–64 éves, így a foglalkoztatottak abszolút száma is csorog lefelé.

Eközben az elmúlt években megváltoztak a munkavállalók igényei is: egyre inkább nő a rugalmas munkavégzési formák, köztük a home office iránti kereslet, azonban a magyarok 81 százalékának jelenleg nincs erre lehetősége.

Azt tapasztaltuk, hogy a piaci bizonytalanság és a jelöltek váratlan eltűnése egyre mélyebb szakadékot generál az ügyfelek elvárásai és a munkaerőpiaci valóság között. Ugyanakkor felismertük, hogy ebben a helyzetben a hagyományos munkaerőközvetítés már kevés, a vállalatoknak egyszerű szolgáltatás helyett stratégiai tanácsadásra van szüksége. Az adatalapú riportok, amelyeket biztosítottunk számukra, arra világítottak rá, hogy a rugalmas munkavégzés vagy a versenyképes bér ma már nem alku tárgya, hanem a sikeres toborzás alapja – mondta a Pénzcentrumnak Horváth Ágnes, a WHC szellemi munkaerő-kölcsönzési és -közvetítési (WHC HEADS) üzletágvezetője, hozzátéve, az a munkáltató, aki a home office-t érintően szigorított az utóbbi időben, azonnal versenyhátrányba került, és növekvő fluktuációval szembesült.

Kilőttek az elvárások a munkaerőpiacon: már nem elég a szakma, ritka kombinációkat keresnek a cégek

A szellemi pozícióknál látványosan átrendeződött a fókusz: a gyártás helyett egyre inkább az ellátási lánc, a logisztika és a beszerzés került előtérbe. Eközben az energiaszektor és az élelmiszeripar tavaly is stabil növekedést tudott felmutatni. A munkaadók dolgát ugyanakkor nehezítették az évek óta fennálló strukturális feszültségek. A szellemi területen különösen problémásnak bizonyultak az úgynevezett "határterületi" pozíciók (például speciális raktári vezetők), ahol egyszerre várnak el fizikai rátermettséget és irodai/szakmai kompetenciákat is, míg a fizikai munkaerőpiacon továbbra is a kiskereskedelem és a HORECA (szálloda–vendéglátás) vitte a prímet, amit most már a Kelet-Magyarországon induló óriásberuházások munkaerőigénye is erősít.

A szakember kitért arra is, hogy a fizikai területen a "Toborzási Himalája"-ként leírható helyzetek okoztak fejtörést. A 4-5% körüli feszes munkanélküliségi ráta mellett az olyan – alapesetben is nagyobb kihívást jelentő – kérések, mint az azonnali kezdésű, speciális nyelvtudással rendelkező szakmunkások (például ukránul beszélő varrónők) megtalálása, embert próbáló feladatnak bizonyultak.

Rossz taktika a jelentkezők várakoztatása

A diákfoglalkoztatásban is hasonlóan pörgős volt a tempó, és a legnagyobb kihívást sokszor nem a földrajzi távolság, hanem a generációs különbségek jelentették. A Z- és Alfa-generáció ugyanis rendkívül "időérzékeny": nem napokban, inkább percekben méri, mennyi idő alatt reagál egy cég.

A WHC tapasztalatai szerint, ha egy jelentkező nem kap szinte azonnali visszajelzést, nagyon gyorsan továbblép a következő lehetőségre.

Ebben a helyzetben a gyorsaság kulcstényezővé vált, miközben a kereslet is átalakult: a hagyományos, könnyű fizikai munkák mellett látványosan megnőtt az igény a magasan képzett gyakornokokra is – például mérnök, medikus vagy biológus területen.

Fel kellett ismernünk, hogy az a munkáltató, amely nem dönt 24 órán belül, végleg elveszíti a kiszemelt tehetségeket. Erre a jelenségre, a „most” kultúrájára válaszul indítottuk el 2025-ben a goodID távoli azonosítást biztosító rendszerünket, amely radikálisan felgyorsította a toborzást. A rendszernek köszönhetően egy tolmácsot például 20 perc alatt állítottunk munkába. A WHC-nál ebben a technológiai váltásban látjuk a tavaly elért 30%-os növekedésünk kulcsát is – mondta Margitics Ákos, a WHC szövetkezeti-foglalkoztatás (WHC STUDENT, SENIOR, FAMILY) üzletágvezetője.

A WHC előrejelzése szerint a munkaerőpiac 2026-ban is rendkívül feszes marad, miközben a hangsúly a hatékonyságra és a megtartásra helyeződik: a vállalatoknak nemcsak a toborzási folyamataikat kell digitalizálniuk, hanem a munkáltatói márkájukat is a rugalmasság és a stabilitás kombinációja köré kell építeniük, hogy vonzóak tudjanak maradni az egyre tudatosabbá váló jelöltek számára.

penzcentrum.hu