Szakértő: rekordmértékben nőtt tavaly a légköri szén-dioxid-szint, komoly átállásra lenne szükség
Tavaly rekord meleg év volt, a bioszféra pedig az átlagoshoz képest sokkal kevesebb szén-dioxidot vont ki a légkörből, ez okozta a szén-dioxid-szint ugrásszerű növekedését – mondta az InfoRádióban Haszpra László. Az Atommagkutató Intézet tudományos tanácsadója szerint akkor lehet komolyabb mértékben csökkenteni a kibocsátást, ha át tudjuk állítani az energiatermelést kevésbé fosszilis alapúra.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint rekordmértékben nőtt a légköri szén-dioxid-szint 2024-ben. Az üvegházhatású gáz szintje a modern kori mérések kezdete (1957) óta tavaly volt a legmagasabb, 423,9 ppm-es koncentrációval. A ppm milliomodnyi térfogatrészt, azaz egymillióból egy molekulát jelöl. Az 1960-as évek és a 2010-es évek között megháromszorozódott a szén-dioxid-szint éves növekedésének a mértéke (0,8 ppm-ről 2,4 ppm-re), 2023 és 2024 között pedig még több, 3,5 ppm szén-dioxid került a légkörbe.
Haszpra László légkörfizikus viszonyításképpen az InfoRádióban elmondta: az elmúlt tíz évben az éves növekedési ütem körülbelül 2,5–2,6 ppm volt, vagyis a 3,5-ös érték „nagyon kilóg felfelé” az utóbbi időben tapasztalt tendenciához képest. Bár az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-mennyiség nem emelkedett jelentősebb mértékben ebben az időszakban, más befolyásoló tényezők is érvényesültek, mint például az időjárás ingadozása. Emlékeztetett, hogy tavaly rekord meleg év volt, a bioszféra pedig az átlagoshoz képest sokkal kevesebb szén-dioxidot vont ki a légkörből, és ez okozta a szén-dioxid-szint ugrásszerű növekedését.
„Ez egy átmeneti jelenség, de a növekedés sajnos folyamatos” – jegyezte meg az Atommagkutató Intézet tudományos tanácsadója.
Mint mondta, van rá esély, hogy jövőre kisebb mértékű emelkedés lesz, de amíg nem csökken látványosan az emberi kibocsátás, addig évről évre minimum 2,5–2,8 ppm növekedéssel kell számolni. Az emberi kibocsátás jelentős része a fosszilis, széntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, de a koncentráció emelkedéséhez hozzájárulhat még az erdőirtás, a felszínborítottság átalakulása és a cementgyártás is. „Akkor lehet komolyabb mértékben csökkenteni a kibocsátást, ha át tudjuk állítani az energiatermelést kevésbé fosszilis alapúra” – magyarázta Haszpra László.
Mivel globális problémáról van szó, az országoknak együtt kell működniük ahhoz, hogy érdemi változást lehessen elérni. A légkörfizikus hozzátette: bár pozitívum, hogy az elmúlt tíz évben nem elhanyagolható mértékben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás az Európai Unió tagállamaiban, India ezt „szinte teljes egészében kompenzálta”.
A további nagyhatalmak közül az Egyesült Államokban az elmúlt évek során már nem nőtt lényeges mértékben a kibocsátás, inkább enyhén csökkent, míg Kínában az elmúlt évtizedben egyértelműen több szén-dioxid került a légkörbe, igaz, az új rendelkezések hatására most már a távol-keleti országban is stagnál a kibocsátás.
Haszpra László figyelmeztetett: a szén-dioxid olyan nyomgáz, amely rendkívül hosszú ideig a légkörben maradhat, ahol egy idő után elkeveredik. Magyarországon 1981 óta végeznek méréseket a légköri szén-dioxid-szintről, és az adatok alapján megállapítható, hogy itthon a nem városi, vagyis a lakott területektől távol eső szén-dioxid-koncentráció minimálisan tér el attól az értéktől, mint amit a Csendes-óceán közepén vagy az Antarktisz területén mérnek. „Magyarországon ugyanazt a növekedési ütemet észleljük, mint a világ bármely más pontján” – összegzett az Atommagkutató Intézet tudományos tanácsadója.
infostart.hu