Mit jelent, ha valaki állandóan mobiltelefonnal a kezében jön-megy? Ezt gondolják a pszichológusok

A mobiltelefonok olyannyira beépültek mindennapi életünkbe, hogy lassan fel sem tűnik, ha valaki séta közben sem teszi el. Pedig sokat elárul rólunk, ha még ilyenkor sem tudunk elszakadni a készüléktől.

A mobiltelefon mára annyira természetes részévé vált az életünknek, hogy észre sem vesszük, milyen szorosra fűztük vele a kapcsolatot. Vannak, akik még egy rövid séta erejéig sem tudják letenni: kezükben tartják, üzeneteket olvasnak, értesítéseket figyelnek, vagy egyszerűen csak lelki „biztonságérzetet” merítenek a készülék közelségéből. De vajon mit gondolnak erről a pszichológusok?

A telefon, mint a modern kor „biztonsági takarója”

A mai világban az állandó online jelenlét természetesnek tűnik. Az ember hajlamos úgy érezni, kimarad valamiből, ha néhány percre elszakad a digitális világtól. Ez az érzés – a lemaradástól való félelem (angolul Fear of Missing Out, röviden FOMO) – sokaknál állandó szorongásforrássá vált. A telefon kézben tartása tehát nem csupán praktikus szokás: pszichológiai értelemben biztonságérzetet ad, mintha a világgal való kapcsolat szimbóluma lenne.

A figyelem szétesése – mit tesz velünk a „digitális agy”?

A World Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány, The Online Brain: How the Internet May Be Changing Our Cognition című kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy az internetes környezet rövid információblokkok befogadására kondicionálja az agyat. Ez a folyamatos „információzuhatag” rontja a koncentrációs képességet, és megnehezíti a hosszabb ideig tartó fókuszálást.

Gloria Mark, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatója az Amerikai Pszichológiai Társaság egyik publikációjában arról számolt be, hogy az átlagos figyelmi idő az elmúlt két évtizedben drámaian lecsökkent: míg 2004-ben még 2,5 perc volt, mára mindössze 47 másodperc. Ez azt jelenti, hogy szinte folyamatosan „ugrálunk” a figyelmünk fókuszpontjai között – egy új értesítés, egy hívás, egy villanó kijelző máris elvonja a gondolatainkat.

A séta közbeni telefonhasználat: veszélyes multitasking

Adrian Ward, a Chicagói Egyetem pszichológusa kutatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy telefonhasználat közben járni sem biztonságos. A vizsgálatok szerint az emberek sebessége ilyenkor átlagosan 13%-kal csökken, az útvonaltól való eltérés pedig elérheti a 61%-ot. Vagyis aki a telefonját nézi, miközben gyalogol, könnyen eltévedhet, valaminek nekimehet, vagy egyszerűen kieshet a környezeti tudatosságából.

Nem véletlen, hogy a kutatók ezt a jelenséget a „digitális elmerülés” egyik formájaként írják le. Az agy egyszerre próbálja feldolgozni a vizuális ingereket és a képernyőn megjelenő információkat, ami megnöveli a hibázás esélyét – legyen az egy rossz lépés, egy baleset, vagy akár egy figyelmetlenségből elkövetett veszélyes helyzet.

A FOMO, a nomofóbia és a modern függés láthatatlan jelei

A telefon kézben tartása mögött sokszor mélyebb pszichológiai mintázatok húzódnak. A szakirodalom „nomofóbiának” nevezi azt a félelmet, amelyet az ember akkor él át, ha nincs nála a mobiltelefonja, vagy nem tudja használni azt. A név az angol no mobile phone phobia kifejezésből ered, és egyre több kutatás vizsgálja, milyen erősen befolyásolja ez az életminőséget.

A FOMO és a nomofóbia tehát egymást erősítve tartják fenn a függő viselkedést. Az illető gyakran úgy érzi, a telefon nélkül „nem létezik” – mintha a külvilággal való kapcsolata megszakadna, ha nincs a kezében az eszköz.

A pszichológusok szerint mit tehetünk?

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a mobiltelefon önmagában nem ellenség – a probléma a kontroll hiányában rejlik. A tudatos használat, a „digitális pihenők” beiktatása, illetve a kijelzőidő korlátozása segíthet visszaszerezni a figyelmet és csökkenteni a szorongást.

Gloria Mark szerint érdemes „mentális szüneteket” tartani: minden órában néhány percet offline tölteni, vagy séta közben tudatosan elrakni a telefont. A kutatások szerint már napi 30 perc telefonmentes idő is javíthatja a koncentrációt és a közérzetet.

A pszichológusok emellett javasolják, hogy amikor sétál, figyeljen a környezetére, a testére és a légzésére. Ez a fajta tudatos jelenlét – a mindfulness egyik formája – segít visszatalálni a valósághoz, és csökkenti a digitális zaj okozta stresszt.

A tudatos technológiai életvitel fontossága

A mobiltelefon elképesztő lehetőségeket rejt: összeköt, tájékoztat, megkönnyíti az életet. Ugyanakkor, ha nem vigyázunk, lassan átveszi az irányítást. A séta közbeni telefonozás látszólag ártalmatlan szokás, valójában azonban sok mindent elárul arról, hogyan viszonyulunk a figyelmünkhöz, a kapcsolódásainkhoz és a valóság érzékeléséhez.

Ahogy a szakértők fogalmaznak: a digitális világot nem elhagyni kell, hanem megtanulni benne élni – okosan, mértékkel, önuralommal.

egeszsegkalauz.hu