Kéknyelv-vírus fertőzi a kérődző állatokat
Zala vármegye területén kimutatták a kéknyelv-betegség kórokozójának egy új variánsát. A kedvező időjárási körülmények miatt a kéknyelv-betegség terjesztéséért felelős törpeszúnyog fajok aktívabbak idén ősszel.
A Nébih laboratóriuma szeptemberben megerősítette a kéknyelv- betegséget okozó vírus jelenlétét. A fertőzés állatról-állatra közvetlenül nem terjed, a házi és vadon élő kérődző állatokat - például szarvasmarha, juh, kecske, szarvasféléket - támadja meg.
- Emberre ez teljesen ártalmatlan. Szarvasmarhánál ez elhullást, vagy ilyesmi problémát ez nem szokott okozni, inkább szaporodásbiológiai problémák lesznek így hosszabb távon az állományban. Inkább a kisebb kérődzőknél, mint a juhoknál, kecskéknél, ott nagyobb százalék az elhullás az állományban. Vadak terjesztik általában. Vadaknál viszont már nem is kimutatható szinte a betegség, mert nincsenek tüneteik, de a szúnyog, a vérszívók, ugyanúgy terjesztik, tehát szívnak vért a szarvasból és utána jönnek hozzánk a szúnyogok, megcsípi a tehenet és akkor már elkapta ezt a betegséget – árulta el Bedike András, a Hóvirág tanya tulajdonosa.
A betegségnek huszonnégy szerotípusa van, mindegyikre külön védőoltás használatára lenne szükség. A betegség típusát vérvizsgálat után sorolják be. Bedike András elmondta, nem mindegyik variánsra van még vakcina. Nemes Imre országos főállatorvos szerint Zalában még nincs ok az aggodalomra.
- Magas lázzal jár, bágyadtak az állatok, levertek. Fontos, hogy ebben a betegségben orrfolyás, fokozott nyálzás tapasztalható. Ami mindenképpen a száj-és körömfájás gyanújára is gondolni kell. A vizsgálatok során a száj- és körömfájás vírus mentességet vizsgálja a hatóság. Gyakorlatilag szeptember harmadikán mutattuk ki az első fertőzött állatot, Magyarországon, Somogy megyében – tudtuk meg Nemes Imrétől, a Nébih országos főállatorvosától.
A betegség megjelenésekor megfigyelési zárlatot rendelnek el, hatvan napig kell a beteg állatokat vizsgálni az állományokban, a kérődzők vakcinázása a legfontosabb védekezési módszer. A vírus állatról emberre nem terjed, a fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt a fogyasztókra.
R.H.
(Képek: Kanizsa Médiaház)