Eltűnnek a felhők? Ezért melegszik gyorsabban a Föld
A viharzónák zsugorodása miatt kevesebb felhő védi a Földet a napsugárzástól, ami gyorsítja a globális felmelegedést.
A felhők fontos szerepet játszanak a Föld hőmérsékletének szabályozásában azáltal, hogy visszaverik a napsugarakat, de most egy új kutatás szerint a viharzónák zsugorodása miatt kevesebb felhő van jelen, így több hő éri el a felszínt. A NASA és a Monash Egyetem közös tanulmánya szerint ez a jelenség a közelmúltbeli hőmérséklet-emelkedés egyik fő oka.
E tanulmány kimutatta, hogy bizonyos viharzónák évtizedenként 1,5–3%-kal zsugorodnak. Ezek a zónák korábban jelentős mennyiségű napfényt vertek vissza az űrbe, de eltűnésük miatt több hő éri el a Föld felszínét.
Christian Jakob, a Monash Egyetem professzora elmondta: „Régóta tudjuk, hogy az atmoszférikus cirkuláció változásai befolyásolják a felhőket. Most először van kutatásunk, amely megmutatja, hogy ezek az eltolódások már jelentős változásokat idéznek elő abban, hogy mennyi energiát nyel el a Föld."
A kutatók 2001 és 2023 közötti műholdas adatokat használtak fel, és két felhőjellemzőt mértek: a teljes felhőborítottságot (TCC) és a rövidhullámú felhősugárzási hatást (SWCRE), amely azt méri, hogy mennyi napfényt vernek vissza a felhők. A negatívabb szám nagyobb visszaverődést jelent. A tudósok azonban azt találták, hogy az erős SWCRE-zónák zsugorodnak.
A felhőzónák zsugorodása miatt a Föld több hőt nyel el. Az elnyelt napenergia teljes növekedése körülbelül 0,45 W/m² évtizedenként, ebből 0,37 W/m² a zsugorodó felhőzónákból származik. A változások leginkább a magas szélességi és a trópusi viharövezetekben voltak erőteljesek. Még a felhős terület kis csökkenése is nagy hatással volt a Föld hőmérlegére.
A viharzónák zsugorodásának fő oka a globális szélmintázatok változása. A Hadley-cella szélesedik, a jet streamek az északi sarkok felé tolódnak, az intertrópusi konvergenciazóna szűkül. Ezek a trendek megegyeznek azzal, amit a klímamodellek jósolnak egy melegedő bolygó esetén.
Jakob professzor figyelmeztetett a tudományos finanszírozás csökkentésének veszélyeire. „Ha meg akarjuk érteni az éghajlati válságot, és fel akarunk készülni annak hatásaira, szükségünk van ilyen adatokra és elemzésekre" – mondta.
A Föld elveszíti védelmi felhőpajzsának egy részét. A viharzónák zsugorodása most a megnövekedett napenergia-elnyelés fő hajtóereje. Ez a változás már most is megfigyelhető, és gyorsabban indukálja a felmelegedést, mint azt korábban várták.
agroinform.hu