Új ciklus, régi ügy - Ismét közgyűlés előtt a ferences kolostor
Lapzártánk után két nappal tartják az új ciklus első soros ülését. A tanácskozás fajsúlyosabb témái közé sorolhatjuk a költségvetést, a cégek üzleti terveit vagy éppen azt, hogy a Fidesz-frakciónak „fel kell vállalnia” Bata Hajnalka távozását és Bedő György érkezését. Mindezek mellett ugyanakkor meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a megboldogult Modern Városok Program egyik kanizsai eleme újra előkerül.
Jövő nyáron már tízéves jubileuma lesz annak az Orbán Viktor beszédnek, amelyben öt Nagykanizsát érintő fejlesztést jelentett be. Az azóta már világossá vált, hogy ebből mindössze egy, a Kanizsa Aréna jutott el a megvalósításig.
„…És fölállítunk egy munkacsoportot a ferences kolostor épületének hasznosítása ügyében is, amit szívesen újítunk föl, de szeretnénk látni, hogy miután fölújítottuk, akkor mi lesz az a dolog, ami ott majd működik. Ami ott azt fönntartja, ami gondoskodik arról, hogy a felújítás ne egy egyszeri, elvesztegetett kiadás legyen, hanem képes legyen valaki, akár a város, akár magánvállalkozó fönntartani a kormány pénzéből rendbe hozott és felújított épületegyüttest. Erre készen állunk, de egy munkacsoportnak kell a részletkérdéseket tisztázni.” Így fogalmazott a 2015. június 23-án elhangzott mondataiban a miniszterelnök a kolostorprojekttel kapcsolatban.
2018.04.26-án a Városfejlesztési Bizottság arról fogadott el határozatot, hogy megismerte és támogatja a ferences kulturális, turisztikai és gasztronómiai látogatóközpont tervdokumentációját, amit még a Rodekné Hederics Erika által fémjelzett Városfejlesztő Kft. készített. A kanizsaifejlesztesek. hu oldalon ma is olvashatók a 4 milliárdra saccolt projekt elemei. „Felújításra kerül Nagykanizsa egyik legpatinásabb épülete: a több mint 300 éves Szent József Plébánia és a kolostorépület. Itt alakítják ki a város új, kulturális és turisztikai látogatóközpontját. A felújítás során művészettörténeti kutatások segítségével állítják helyre a műemlék épület eredeti állapotát, valamint a közösségi funkciók ellátására az épület kap egy új szárnyat is. A látogatóközpontban múzeumot, interaktív kiállításokat, éttermet, a kanizsai sörös hagyományokat megidéző látvány sörmanufaktúrát, kulturális rendezvényközpontot és zarándokszállásokat is elhelyeznek. A kolostorkert területén park és szabadtéri színpad várja a látogatókat… A beruházáshoz a támogatói okirat rendelkezésre áll. Jelenleg az előkészítés: az épület építészeti terveinek véglegesítése zajlik, hamarosan indul a régészeti feltárás, majd a szükséges engedélyezési folyamat után indulhat majd a terület előkészítése és a kivitelezés.” De mint azt most már tudjuk, a területet végül nem kellett előkészíteni, holott olyan kuriózum is az ígéretek között volt, mint „Magyarországon egyedülálló értéket fog képviselni a refektóriumban megmaradt, eredeti falburkolatok mellett az eredeti helyére visszakerülő Utolsó vacsorát ábrázoló korabeli olajfestmény.”
A 2019-es ciklusban az ÉVE képviselői rendre beszámolót vártak a Modern Városok Program állásáról vagy pontosabban fogalmazva az állás miértjeiről a polgármestertől, nem kevés vitát hozva ezzel a közgyűlésbe. 2022 novemberében a BMSK átalakulása kapcsán került ismét előtérbe az ügy, akkor a többségi frakció 8 szavazatával döntöttek arról, hogy a város lemond az üzemeltetési jogról. Szinte pontosan egy évvel később újból éles lett a program, hiszen akkor a kormány úgy döntött, hogy a beruházási csomag még meg nem valósult elemeit – köztük a 4 kanizsait – Lázár János építési és közlekedési miniszter vizsgálja felül. Ezt akkor Horváth Jácint így értékelte: nincs pénz, csak ezt nem volt bátorsága kimondani a Fidesznek. Míg a Magyar Közlöny így summázta a történteket: 2022 óta gyökeresen megváltozott a gazdasági és politikai környezet, minderre tekintettel most nemcsak lehetséges, de szükséges is mérleget vonni, illetve jelen formájában lezárni a programot. Végül a legtovább az uszoda reménye élt, hiszen azt nem húzták azonnal ki. Balogh László hosszas online politikai vita után tette közzé Lázár János levelét tavaly decemberben, amiben a miniszter kifejtette, hogy az uszodafejlesztést sem támogatja. Balogh László ezt akkor Kanizsa kétfejű sas mivoltának tulajdonította. Ezzel szemben Horváth Jácint kiemelte: a kormány 2015-ös Modern Városok Program kapcsán tett ígéretei közül egyik sem folytatódik, hiszen a rendeletben leírtak biztosra vehetők.
Most, 2024 októberében már a harmadik ciklus fog foglalkozni a Modern Városok Programmal. A napirend bizalmasnak van jelölve, így semmilyen elérhető dokumentum nincs róla. Az azonban kijelenthető, hogy az épület miatt muszáj lenne valamit lépni, hiszen az állapota folyamatosan romlik. Honlapunkon még januárban számoltunk be arról, hogy hullik a vakolat az Alsótemplom tornyáról. A probléma ráadásul nem új, hiszen mint azt Csorba Tamás, a Szent József Plébánia plébánosa elmondta, szinte minden erősebb esőzés után előfordul. Csorba atya az idézett beszélgetésben annak is hangot adott, hogy reméli, a várossal közösen sikerül olyan fejlesztési lehetőséget találni, amely egyben kezeli Kanizsa legrégebbi múltra visszatekintő, műemléki épületegyüttesét.
MIKÓ-BARÁTH György
(Megjelent a Kanizsa Újság 2024. október 24-ei számában)