Mehetnek-e a katonák az iskolákba?

Alaposan megosztja a közvéleményt az a jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy az 55 év feletti katonákat átvezényeljék az iskolákba, ahol átképzés után akár taníthatnak is. A Szülői Hang Közösség petícióval tiltakozott a törvény ellen, míg az általunk felkeresett oktatási intézmény szerint a rendelet leginkább a honvédelmi ismeretek tantárgy iskolai képzését érinti.

A parlament júniusban fogadta el a szóban forgó rendeletet, amelynek lényege, hogy 55 év feletti tiszteket alkalmazhatnak a középiskolákban, akár tanári pozícióban is. Ráadásul amennyiben a betöltetlen álláshelyhez a katonáknak nincs meg a megfelelő végzettségük, akkor a tankerültnek kell gondoskodnia az átképzésükről. Az eset rendkívüli felháborodást váltott ki bizonyos körökben, a Szülői Hang Közösség egy petíciót és kiáltványt is készített az ügyben, amelyeket eljuttattak a Honvédelmi Minisztériumhoz. A kiáltványt több, mint 5000-en írták alá, de a közösség képviselői 1600 szöveges véleményt is csatoltak. Ezek többsége az évek óta fennálló pedagógushiánnyal, valamint a tanárok folyamatos helyettesítésével foglalkozik. A Szülői Hang tagjai negyven kérdést is mellékeltek az írásukhoz, ezekben kérik a minisztérium álláspontjának megjelenítését arról, hogy mi alapján döntenek arról, hogy kiket vezényelnek át, milyen hosszú időre vezénylik ki a katonákat vagy, hogy fegyelmi vétség esetén milyen jogköre van a tankerületnek. Miklós György, a szervezet képviselője elmondta, kérdéseik többségére egyelőre nem érkezett válasz.

– A  Magyar Honvédséghez nem azért jelentkezik valaki, mert gyerekekkel szeretne foglalkozni. Az iskolai munkának megvannak a maga szakmai követelményei. Aki iskolában akar dolgozni, ő pedagógusképzésen vesz részt, ez általában négy-öt év. A katonasághoz teljesen más készségek szükségesek – jelentette ki Miklós György, a Szülői Hang képviselője.

A Szülői Hang tagjai leszögezik, nem a katonákkal vagy a Magyar Honvédséggel van problémájuk, ugyanis tiszteletben tartják a haza védelmét, azonban szerintük ezzel a lépéssel nemcsak, hogy nem lehet megoldani a pedagógushiányt, hanem a tanári pálya értéke még jobban elvész.

– Gyakorlatilag ez az egész jogszabály lenyomja az iskolai dolgozók bérét. Ez spórolás szempontjából lehet, hogy jó, de a gyerekeknek biztos, hogy nem. Az is egy nagyon furcsa helyzetet teremt, hogy aki katonaként átkerül az iskolába, ő megtartja a katonai illetményét, ami adott esetben jóval magasabb is lehet, mint az iskolai dolgozók bére. Az a furcsa helyzet fog előállni, hogy valaki, aki bekerül az iskolába jóval kevesebb szakképzettséggel, ő akár többet kaphat bérként, mint a hasonló munkakörben dolgozó társai – tette hozzá Miklós György.

A honvédelmi ismeretek tantárgy tavaly szeptemberben indult el, összesen hat középiskolában a kilencedik és a tizenegyedik évfolyamon. A tárgy részeként a fiatalok elméleti oktatást kapnak hazánk hadtörténetéről, elsősegélynyújtásból, térképismeretből, de némi gyakorlati képzésen is részt vesznek. Az órákat katonatisztek, egyenruhában tartják.

A Nagykanizsai Szakképzési Centrumban az idei évtől lesz honvédelmi oktatás. Anda Zoltán az NSZC főigazgatója elmondta, a Nagykanizsai Tankerületi Központ kérése volt feléjük, hogy egy olyan iskolában indítsák el ezt a képzést, amelyben nincs rendvédelmi oktatás, így esett a választás a Cserhátira. Az órákat egy százados rendfokozatú katonatiszt fogja tartani, akinek megvan a tanári végzettsége és tapasztalata. Péterváriné Kiss Sarolta intézményvezető kiemelte, az új kollégájuk rendelkezik minden papírral ahhoz, hogy részt vegyen az iskola életében, és bár akár helyettesíthet is, első körben a honvédelmi oktatás ellátása lesz a feladata.

– Az iskolának különösen nem az a célja ezzel a tantárggyal, hogy a fiatalokat militarizálja vagy katonai pályára irányítsa hanem, hogy szerezzenek meg olyan ismereteket, amiket a későbbi életükben hasznosítani fognak. Százados úr tagja lesz a tantestületnek, de hivatalosan állományban van, két napot egy másik intézményben dolgozik, hármat pedig itt tölt, de minden egyes feladatellátásban segítséget nyújt az intézményben – emelte ki Péterváriné Kiss Sarolta a Cserháti Technikum igazgatója.

A tagintézmény igazgatója hozzátette, a honvédelmet oktató százados az egyetlen, aki katonai minőségben fog náluk oktatni, nem arról van szó, hogy a Magyar Honvédség tucatnyi átképzett katonát küldene hozzájuk. A Szülői Hang részéről hangsúlyozták, álláspontjuk szerint a jogszabályt meg kell szüntetni, mert szerintük hiába csak néhány tanárrá képzett katonáról van szó, a rendelet lehetővé teheti, hogy a számuk évről évre nőjön.

KÁLOVICS TIBOR

Fotó: honvedelem.hu

(Megjelent a Kanizsa Újság 202. augusztus 14-ei számában)