Ez már nem a minőségi oktatásról szól

A január elsejétől életbe lépett státusztörvényben többek között a tanárok bérrendezéséről is szó van. Az ehhez tartozó, korábban megjelent végrehajtási rendeletben már szerepeltek bizonyos összegek, amik januártól kerülnek bevezetésre. A kormány jó ideje azt ígérte, hogy az Európai Unióval való együttműködés során jelentős emelés lesz ebben az évben, ami úgy tűnik meg is fog valósulni.

A vállalás azonban nem arra a bizonyos 32,2 százalékos bértömeg növekedésre vonatkozik, hanem arra, hogy 2024-ben a pedagógus béreknek el kell érniük  a diplomás átlagbér 72 százalékát. A szakszervezetek azonban úgy látják, hogy a növeléssel ez még nem fog megvalósulni, tehát év közben újabb beavatkozás lesz szükséges, hiszen ha nem valósul meg a 72 százalék akkor a kormány elesik az uniós támogatástól.

- Ez végre egy pozitív dolog, örülünk neki, hogy nem volt hiábavaló az utóbbi évek küzdelme, sikerült a kormányt és a közvélemény rádöbbenteni arra, hogy mennyire fontos, hogy történjen valami ezen a téren, de még így is több probléma merülhet fel, nagy számban készülnek a kollégák nyugdíjba menni. Másrészt későn jött ez a bérrendezés, hiszen már nagyon sokan elhagyták a pályát, ez a hiány pedig nagymértékben érződik, a közoktatás hangulatára is rányomja a bélyegét. Az is biztos, hogy ez differenciáltan kerül majd szétosztásra, hiszen a fiatalabbak jelentősebb emelkedésre számíthatnak, ez bizonyos feszültséget biztos fog eredményezni a tanártársadalomban - nyilatkozta Békési Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének Zala Vármegyei elnöke.

Konkrét rendelet még nincs arról, hogy milyen módon kerül sor ezeknek a pénzeknek az elosztására, de a teljesítmény alapján való bérezést teljesen lehetetlennek tartja a szakszervezet. Emellett vannak egyes előírásai a kormányrendeletnek, miszerint a természettudományos tárgyakat tanító pedagógusok magasabb bérezésben részesülhetnek, illetve a gyakornoki bér bruttó 528 ezer forintra való emelése is biztos. Békési Tamás hozzátette, főleg a nagyobb városokban mondtak fel nagyon sokan, számos helyen nincs szakos tanár, aki órát tartson, ez az oktatásbeli minőségromlás pedig azt eredményezheti, hogy a ma felnövő generáció a jövőben nem lesz képes szembenézni a modern kihívásokkal.

A szakszervezet nemcsak a pedagógusok, de az iskolákban dolgozó különböző munkakört betöltő dolgozókra is figyelmet fordít, hiszen az ő jelenlétük nélkül ugyanúgy nem tudna működni egy oktatási intézmény, a javaslataik azonban eddig süket fülekre találtak. Ráadásul a kormány intézkedései miatt a szakszervezet tagdíjbefizetési rendszerét is át kellett alakítaniuk, Békési Tamás szerint ez a szakszervezetek ellehetetlenítésének irányába tett nagyon komoly lépés volt. Azonban nemcsak a tanárok, de a diákok is egyre inkább megszenvedik a kialakult helyzetet. Január 4-én jött ugyanis a megdöbbentő hír, hogy eltörlik az érettségi vizsgát pedagógiai alapismeretek szaktantárgyból. Prikryl Zoé, a Cserháti-Iskola tanulója már 5. osztályos kora óta biztos volt abban, hogy óvodapedagógus szeretne lenni, ezért nem véletlen, hogy egy olyan középiskolát választott, amely segít megalapozni az egyetemi tanulmányait. A diák elmondta, az amúgy lelkileg és szellemileg is megterhelő végzős évükben érzett nyomásra így a kormány rátett még egy lapáttal. - Tudomásom szerint nincs még egy olyan szaktantárgy, amiről most tudták meg az érettségizők, hogy nem tehetnek belőle érettségit. Mindenkit hátráltat ez a rendelkezés, hiszen ezzel elzárják előlünk a szakirányú továbbtanulás lehetőségét is. Azt várják el tőlünk, hogy 3 hónap alatt tanuljunk meg egy olyan tantárgy anyagát, amelyet a 4 év alatt kevés óraszámban tanultunk, míg más diákok 4 tanéven keresztül készültek a választható érettségi tárgyra, így az egyetemi felvételi szempontjából is hátrányos helyzetbe kerülünk. Ennek ellenére szeretném beadni már az évben az egyetemi jelentkezésemet, így csak abban reménykedhetek, hogy sikeres érettségi vizsgát teszek és tovább tudok tanulni, ehhez pedig az iskolám minden segítséget igyekszik megadni – árulta el Prikryl Zoé.

Az oktatási rendszerben folyamatosan fellépő problémák tehát jól mutatják, hogy a kormány még mindig nem tekint méltó félként sem a tanárokra, sem a diákokra, magyarul a szociális párbeszéd teljes hiánya lépett fel az országban – vélik a szereplők.

SZABÓ Fanni

(Megjelent a Kanizsa Újság 2024. január 24-ei számában)