Hét év alatt csaknem másfélszeresére nőtt Zalában a vendégek száma
Zala megyében a kereskedelmi szálláshelyeken tavaly 750 ezer vendég 2,7 millió éjszakát töltött el, a vendégszám hét év alatt 42 százalékkal, a vendégéjszakák száma 37 százalékkal nőtt - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.
Guller Zoltán a megye turisztikai adatait ismertető sajtótájékoztatón elmondta: 2010 óta 17,5 milliárd forint értékű fejlesztés történt, 2022-ig pedig további 30 milliárd forint értékű beruházás indul.
Az országos adatokról azt mondta, a tavalyi volt "minden idők legjobb éve" a magyar turizmusban, majdnem 12 millió vendég közel 30 millió éjszakát töltött Magyarországon, a kereskedelmi szálláshelyek bevétele megközelítette a 280 milliárd forintot. A vendégszám 50 százalékkal, a bevételek pedig 100 százalékkal nőttek 2010-hez képest, meghaladva az európai uniós és a világátlagot is. A magyar nemzetgazdaságnak azért is fontos ágazata a turizmus, mert 10,5 százalékkal részesedik a GDP-ből, és közel 400 ezer embernek ad munkát.
Az idei áfacsökkentés, illetve a további turisztikai fejlesztések jelentős mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy 2030-ig a magyar turizmus részesedése a GDP-ből elérje a 16 százalékot, ami Ausztria szintjét jelenti - tette hozzá Guller Zoltán.
A megyében a szálláshelyek bevétele mintegy 20 milliárd forint volt, 78 százalékkal nőtt hét év alatt. A legtöbb vendég Németországból, Oroszországból, Ausztriából, Csehországból és Szlovákiából érkezik, a vendégszámban 10. helyen áll Kína, ahonnan 285 százalékkal több, csaknem 13,5 ezer turista érkezett.
A legnépszerűbb zalai települések élén Hévíz áll, amelyet Zalakaros, Keszthely, Cserszegtomaj, illetve Alsópáhok követ. Hévízen 243 ezer vendég több mint 1 millió éjszakát töltött a múlt évben, a kereskedelmi szálláshelyek árbevétele 2010-hez képest 58 százalékkal 10 milliárd forintra nőtt - mondta.
Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője, megyei fejlesztési biztos hangsúlyozta, hogy nemcsak Hévíznek, hanem az egész térségnek fontosak a fejlesztések, amelyek a kisebb vállalkozásoktól a nagy szállodákig sokaknak kínálnak lehetőséget.
A megyét is érintően a következő időszakban induló turisztikai célú fejlesztések közül Guller Zoltán kiemelte a Balaton márka megvalósítására szánt 1 milliárdos programot, hozzátéve, hogy a tó történetének legnagyobb összegű, 367 milliárd forintos fejlesztéséről már tavalyelőtt döntött a kormány.
A Bahart 7 milliárdot költhet a kikötők és a hajópark fejlesztésére, 2 milliárdot szánnak az elektromos hajózással kapcsolatos beruházásokra, egy Balaton környéki buszjárat megvalósítására 1,5 milliárd forintot, és hasonló összeget az e-kerékpározás elterjesztésére - tette hozzá.
Keszthelynél 2021-re elkészül a 71-es főút déli elkerülő szakasza, 22,5 milliárd forintból már zajlik a Balaton körüli vasúti közlekedés korszerűsítése, továbbá 5,9 milliárdot terveznek a Hévíz-Balaton Airport légijáratainak bővítésére és a kapcsolódó Zalavár-Sármellék iparterület fejlesztésére. Hévízen 660 millió forintból átfogó tóvédelmi program indul, a Diás-szigeten, Fekete István emlékhelyénél kis-balatoni látogatóközpont épül - sorolta a vezérigazgató.
MTI