Városi megemlékezés Trianonról

Balogh László polgármester és Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő is a magyarság egységességét hangsúlyozta az összetartozás napján, a trianoni békediktátum aláírásának 102. évfordulóján. A döntés értelmében hazánk elvesztette területének kétharmadát és lakosságának csaknem 60 százalékát.

A megemlékezésen Balogh László polgármester Karinthy Frigyes gondolatait tolmácsolta az egybegyűlteknek, amelyek szerint egy magyarnak mindig természetes volt, hogy a Kárpátoktól a Pilisig otthon van. A városvezető szerint Trianon ezt az érzést vette el honfitársainktól.

- Ezeréves dalok énekeltek bennük, táncba hívva a Duna-Tisza övezte népek tagjait is. Ez a múlt lüktetett bennük is, az őseik beszéltek hozzájuk, lendültek minden mozdulatukban. Száz évvel ezelőttig a Kárpát-medencében minden gyermeknek ezt a sorsmagot ültették a lelkébe. Sokféle világ, gazdag örökség, mérhetetlen hagyaték ez, melynek szétguruló láncszemeit a Szent Korona fűzte egybe – fogalmazott Balogh László, Nagykanizsa polgármestere.

Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: június 4-e immáron kettős jelentéssel bír. Egyrészt a trianoni diktátum okozta sebek örökké a magyarsággal lesznek, másrészt június 4-e immáron több mint egy évtizede a Nemzeti Összetartozás Napjának számít.

- 102 éve történt, de ma sem tudjuk úgy felkeresni egyetlen Kárpát-medencei falut, hegyet, vizet, nem tudunk elolvasni egyetlen közép-európai regényt, verset, népballadát, képtelenség úgy találkoznunk Európa kultúrájának bármely szeletével, hogy ne kapjunk erről a kataklizmáról olyan eleven, olyan megkérdőjelezhetetlen emlékeztetőt, amitől úgy érezzük, mintha csak tegnap száradt volna meg a tinta a történelmi magyar állam koncepciós perében – mondta el Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő.

Az esemény végén az emlékezés koszorúit helyezték el a Nagy-Magyarország-emlékműnél.   

K.T.

(Borítókép: Kanizsa TV)