Közös érdek a megegyezés

Anna és Dénes még középiskolásként szerettek egymásba, 20 évesek voltak, amikor összeházasodtak, s 2 évvel később megszületett közös gyermekük Márk.

Az első néhány boldog év után azonban a házastársak egyre többet vitatkoztak, kapcsolatuk megromlott és minden igyekezetük ellenére sem sikerült már helyrehozni a házasságukat. Különköltöztek, Dénes egyedül maradt a közös lakásban, Anna pedig a kis Márkkal visszament a szüleihez. Nem sokkal később a nő elvesztette az állását, s egy barátnője unszolására külföldön vállalt munkát. Heti 5 napot töltött távol a fiától, akire az idő alatt a nagyszülők vigyáztak. 10 évvel a házasságkötésük után adták be a válókeresetet, de ekkor már alig álltak szóba egymással. A házasság felbontása iránti perükben az első tárgyaláson közösen, jogi képviselőikkel egyetértve kezdeményezték a bírósági közvetítői eljárást.

Tekintettel Anna külföldi munkájára Dénes megpróbálta elérni, hogy a kizárólagos szülői felügyeletet ő gyakorolhassa és a kapcsolattartást is oly módon kívánta szabályoztatni, hogy azt Anna nem tudta volna teljesíteni.

A felek álláspontjai nagyon messze voltak egymástól, de a közvetítés (mediáció) során elkezdődött köztük a kommunikáció és a gyermekükkel kapcsolatos iskolai problémákat is meg tudták vitatni. A független szakember által vezetett kötetlen beszélgetés során az édesapa belátta: a gyermekük érdeke is, hogy ők ketten Annával képesek legyen egyezségre jutni, s hogy Márk az édesanyjával is kapcsolatot tarthasson. A kezdeti vita 2 megbeszélés után, 3 hét alatt, mindkét fél számára elfogadható és betartható megállapodással végződött, amelyet a későbbiekben a bíróság is jóváhagyott. Ezzel Anna és Dénes elkerülte a hosszan tartó pereskedést és annak költségét is csökkentették, lévén a bírósági közvetítés költség és illetékmentes, sőt sikeres megállapodás esetén a felek a perben – 90% - 70% - 50%-os – illetékkedvezményben részesíthetők. S mivel a mediáció rugalmas, a megbeszélések időpontja a felek igényeihez igazodik, Annának nem kellett azon aggódnia, hogy az állandó utazás és szabadságkérés miatt elveszíti munkahelyét.

A sikeres megállapodást követően az egy évvel később indult közös tulajdon megszüntetése iránti perükben Dénes már a keresetlevélben kérte a közvetítői eljárás lefolytatását, s Anna is ezen jogintézményben látta a megoldás kulcsát. Az első ülésen Dénes elmondta, ha nincs a mediáció, akkor Annával még a mai napig sem állnának szóba egymással, s mindketten egyetértettek abban, hogy a közvetítéssel született eredmények nemcsak kettejük érdekét szolgálták, hanem gyermekükét is.

Anna és Dénes története kitalált, bármilyen hasonlóság a véletlen műve, hiszen a mediátor (bírósági közvetítő) titoktartási kötelezettség mellett végzi a munkáját, a felek között elhangzottakról nem beszélhet. De ha Ön vagy ismerőse érintett egy bírósági eljárásban, forduljon hozzánk bizalommal. A bíróságok honlapjáról letölthető vagy az ügyfélfogadási irodákban hozzáférhető nyomtatványok között megtalálható a bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelem, de a közvetítés lefolytatását saját kezűleg írt kérelemben is kérheti, a felek elérhetőségei és adatai feltüntetésével (név, cím, e-mail cím, telefonszám).

További részletek a Zalaegerszegi Törvényszák honlapján (http://zalaegerszegitorvenyszek.birosag.hu) a Bírósági közvetítés menüpont alatt.

Zalaegerszeg, 2018. január 22.

Dr. Bartalné dr. Mentes Judit

sajtószóvivő