Működik a tudományos parkok modellje, négymilliárdos beruházás bokrétaünnepe Zalaegerszegen

Magyarországon még nincs igazi tudományos és innovációs park, de ennek a modellje működik, a győri Széchenyi István Egyetem az elsők között értette meg a létjogosultságát és kezdte el építeni zalaegerszegi kutatás-fejlesztési bázisát - fogalmazta meg Palkovics László Zalaegerszegen, az egyetem két épületének bokrétaünnepségén.    

Az innovációs és technológiai miniszter az egyetem járműipari kutatóközpontjához tartozó inkubációs és szállásépületének bokrétaünnepén azt mondta: a ZalaZone Járműipari Tesztpálya környezetében kialakuló science park egyetemek, nagy- és kisvállalatok részvételével az ötletek felkarolására és támogatására vállalkozott. A győri egyetem az innováció terén jelentős pozíciót foglalt el, ennek köszönhető a két zalaegerszegi épület mintegy négymilliárd forintos költségű megvalósítása, de egy harmadik építése is még az idén elkezdődik és be is fejeződik.    

A miniszter felidézte, hogy a magyar kormány 2010-ben a gazdaság megerősítését tűzte ki céljául, ennek jó példája, hogy az elmúlt két évben nem csökkent, hanem nőtt Magyarországon a beruházási kedv. Ennek a rátája 28 százalék - míg az európai átlag 20 százalék körül alakul -, de már most látszik, hogy 2022-ben a tavalyi szintet is jócskán túllépjük majd.    

A gazdaságfejlesztés jelentős eleme a szakképzés és a felsőoktatás erősítése, az államiból alapítványi fenntartásba került 21 egyetem modellváltásának is ez volt a célja. Ezen egyetemek költségvetése a tavalyihoz képest az idei évre két és félszeresére növekedett, és elindult a "valaha volt legnagyobb", 2700 milliárd forintos felsőoktatási fejlesztési program - ismertette Palkovics László.    

Hozzátette, hogy Magyarország az innovációban is erősíteni kívánt, amihez szükség volt a magyar tudományosság szintjének emelésére. A 2016 és 2020 közötti időszakban az országban működő cégek és intézmények kutatás-fejlesztési kiadása megduplázódott, 400 milliárd forintról 800 milliárdra emelkedett.    

"Ma, ha egy beruházó Magyarországra érkezik, akkor nemcsak arról beszélünk, hogy milyen energiaigénye, munkaerő-szükséglete van, hanem arról is, hogy milyen kutatás-fejlesztési tevékenységet szeretne indítani, és ehhez milyen partnerek kellenek" - jegyezte meg a miniszter.    

Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a járműipari kutatóközpontjuk az egyetemi szféra, a gazdaság és az akadémiai világ összekapcsolását is jelenti. Az egyetem a velük együttműködő vállalatok igényeire alapozza a munkáját.    

Vigh László, Zalaegerszeg és térségének fideszes országgyűlési képviselője azt mondta: az egyetemi kutatóbázis helyszíne, a 250 hektáros ZalaZone-hoz kapcsolódó mintegy 200 hektáros terület kevés lesz a további fejlesztésekhez. A tesztpálya ugyanis a "járműipar Szilícium-völgye", ami mágnesként vonzza az autóipar minden területéről a beruházásokat.    

Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) közölte: a tesztpálya révén egyfajta gazdasági ökoszisztéma kezd kialakulni a városban, ahol együtt van a termelés, az oktatás és a kutatás-fejlesztés. Ehhez a város a szolgáltatási és infrastrukturális hátteret is biztosítja.    

A helyszínen kiosztott sajtóanyag szerint a 850 négyzetméteres, kétszintes szállásépület 28 oktató, kutató, hallgató számára tud elhelyezést biztosítani. Az inkubációs épület 680 négyzetméteren kutatások, fejlesztések és tesztelések számára biztosít helyiségeket, de oktatási célú laboratóriumot és közösségi helyiséget, irodákat is kialakítanak benne.

MTI

(Borítókép: Varga György/MTI)