A Sáskától igazolt a Kanizsa
Vasárnap a labdarúgó NB III-ban is megkezdődik a tavaszi idény, s ennek programjában 14 órától az FC Nagykanizsa a Nyugati csoport küzdelmeiben a Gárdonyi VSC-Agárdi Gyógyfürdő együttesét fogadja.
Gombos Zsolt vezetőedző nagykanizsai legénysége különös érzésekkel készülhet a harmadik vonal 21. fordulójára, hiszen szerdán nem mindennapi küzdelmet követően búcsúzott a Magyar Kupa küzdelmeitől az NB II-es ETO FC Győr ellenében. A hazai kupameccs után vasárnap újra az Olajbányász-stadionban mérkőzik tehát az FCN, s legyünk őszinték, nem ugyanaz egy MK nyolcaddöntőre „felpörögni” és egy szimpla NB III-as találkozónak nekifutni. A cél persze az, hogy ez mentálisan ne okozzon problémát a labdarúgóknak, akiket Nagykanizsán az ősz második fele utáni lebetegedés- és sérülés-dömpinget követően a mostani felkészülési időszakában újra a betegséghullám ért el. Az őszi szezon végét a kanizsaiak három győzelemmel zárták, így stabilizálták helyüket az NB III Nyugati csoportjának középmezőnyében, ugyanakkor a Gárdony-meccshez hasonló erőpróbákat hozni kell az előttünk álló hónapokban is ahhoz, hogy nyugodt tavasz elé nézhessen a csapat.
Fél év szisztematikus kiskanizsai munka eredménye: előbb megyeválogatottság, majd NB III-as szereplési lehetőség Kollár Péter (középen) esetében
Fotó: PL
A játékoskeret némileg változott, hiszen öt labdarúgó, Balogh Ferenc, Bohata Ádám, Nikics Nemanja, Talabér Attila, valamint Tóth Gergő távozott, másoknál edzéshiány, illetve sérülés játszik még szerepet, aztán – szövetségi bejegyzés alapján - pénteken érkező is akadt már a csapatnál: a 29 esztendős, s az NB II-es futsalban az egyik legjobb helyi játékos, Kollár Péter a Sáskától teszi át székhelyét néhány kilométerrel arrébb a Bányász-pályára! Ebben a helyzetben hárulhat egyre nagyobb feladat azokra a fiatalokra, akiket az elmúlt hetekben a felkészülési találkozókon mind többször vethettek be (s persze ősszel is már ott ülhettek a találkozók kezdetén a kispadon több alkalommal is). Ez a szakvezetés mellett azonban az ifjú focistáktól is igényel türelmet, s ha rászolgálnak a bizalomra, a klubnál is elmondhatnák: ugyan ezúttal érkezők garmadájával nem számolhattak, ellenben néhány itteni nevelést is sikerült valamilyen szinten beépíteni a helyi NB III-as gárdába. (Miként azt mondjuk Bános Levente példája is bizonyítja, ugyan, még lehet, hogy nem főszereplő, de megfelelő alázattal és szerénységgel 17 évesen is már Magyar Kupa-nyolcaddöntőn is lehet szerepet kapni...)
Nagykanizsai részről tehát az NB III tavaszi idényének a legfontosabb feladata abban állhat, hogy a csapatot biztos középcsapattá tegyék a mostani szezon végére.
P.L.