A felszíni vizek szennyezettségét is ellenőrzik

Az Éghajlatváltozás Nemzeti Laboratórium projekt részeként elemzik a hazai vizek összetételét a Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ munkatársai. Az intézmény kiemelt célja a hozzáférhető vízbázisok megőrzése és hatékony védelme. A kutatást egy tömegspektrometriás rendszer is segíti.

Az átlaghőmérséklet emelkedése Magyarországon már elérte az 1,4 Celsius-fokot míg a globális mérték 0,9 – világított rá Galambos Ildikó.  A Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ igazgatója hangsúlyozta: ezen tendencia okozza az éghajlat kiszámíthatatlanságát is, ami egyebek mellett az esőzések egyenletlen eloszlásához vezet.

– Hirtelen esőzések tapasztalhatók, amelyeknek olyan hatása van, hogy a mezőgazdaságban konkrétan akár a talaj értékes részét is elvihetik. Illetve a mezőgazdaságban több helyen nagy mennyiségben használnak növényvédő szereket, peszticideket, herbicideket. Ezek aztán szennyezhetik a felszíni vizeket, illetve bemosódnak a talajba. Ezekkel foglalkozunk jelen pillanatban, hogy milyen mértékben, hogyan mosódik be, a felszíni vizek hogyan szennyeződnek, és aztán ennek milyen hatásai vannak a környezetre – nyilatkozta Galambos Ildikó, a Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ intézetigazgatója.

Ebben a munkában nyújt segítséget az a nagy hatékonyságú folyadékkromatográffal kapcsolt tömegspektrometriás rendszer, amit idén pályázati forrásból sikerült beszereznie a központnak.  Maász Gábor, tudományos munkatárs elmondta, a műszer a kis mennyiségben jelenlévő alkotóelemek, összetevők meghatározására és elemzésére szolgál.

– Egy monitoring program keretében akkreditált vízmintavételek történnek. Erre szakavatott személyzet veszi nekünk a mintákat. Megtörténik a minták átadása megfelelő körülmények között, majd szállítva kerül már ide hozzánk ez a környezeti minta. Mi pedig egy elég hosszadalmas és bonyolult minta-előkészítés során ezeket az anyagokat próbáljuk tisztítani, és a kis koncentrációk miatt dúsítani. Ezután határozzuk meg nagy műszeres vizsgálattal, hogy milyen szennyező anyagok vannak jelen az adott mintában és milyen mennyiségben vannak jelen – mondta el Maász Gábor, a Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ tudományos munkatársa.

A szerzett tudást a Pannon Egyetem Nagykanizsa- Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központ a képzéseibe is beépíti.   

K.R.

(Képek: Kanizsa TV)