Luca napját számos hiedelem és szokás övezi

Nem szabad varrni és más házimunkákat sem végezhetnek a nők Luca-napján a népi hiedelem szerint. Szent Lúcia vagy Luca, a keresztények által tisztelt szűz és vértanú, az időszámításunk szerinti 3. században élt Szicíliában. Bár Magyarországon az ünnepének nincs hagyománya, a dologtiltó-népszokások hazánkban is elterjedtek.

Búzaültetéssel elevenítették fel a Luca-napi szokásokat a Piarista-óvodában. A pedagógusok elmondták, ma a következő évi termést próbálták megjósolni a kicsikkel, mindezt közös énekléssel kísérve.

– Ha sok mag kikel, akkor jó termés várható, ha kevés, akkor rosszabb évnek nézünk elébe. A gyerekekkel szoktuk a búzákat, az elvetett magokat folyamatosan gondozni. Mindennap megöntözzük, megnézzük, hogy mekkorát növekedtek, illetve fel szoktuk eleveníteni a néphagyományokat is. A lucázós éneket elénekeljük közösen, és megbeszéljük a hagyományokat, hogy például a lányok nem dolgozhatnak Luca-napján, nem szabad varrni, nem szabad házimunkákat végezni – mesélte Titz Eszter, a Piarista-óvoda óvodavezetője.

Számos női tevékenységet érintő tiltás vonatkozik december 13-ára.

– Nem szabad szőni, nem szabad fonni, nem szabad varrni, mert bevarrnák a tyúkok fenekét és akkor nem lenne meg a tojáshaszon. Nem szabad söpörni, különösen nem szabad kisöpörni semmit, mert azzal kisöpörnék a szerencsét. Nem szabad mosni se, kenyeret sütni se. és nem szabad szomszédolni. Ha szomszédolnának, akkor kisöprűznék őket a házból, mert úgyis csak mágiáskodni mennének át a szomszédba, azért mennének át, hogy egymásnak a tojáshasznát odavarázsolják saját magukhoz – mondta Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzos muzeológusa.

Érdekesség, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a, azaz Luca napja volt az év legrövidebb napja.

K.V.

(Képek: Kanizsa TV)