Zala mentes a fertőzéstől

Az afrikai sertéspestis komoly veszéllyel fenyegette az országot. Különösen a vaddisznó állományát illetően gazdag megyék és vadásztársaságok érezték hirtelen veszélyben magukat. Az eredmények viszont ma már önmagukért beszélnek.

Az afrikai sertéspestis (ASP) egy vírus okozta fertőző betegség, amelyre Európában a vaddisznó és a házisertés fogékony. Ez a vírus az embert nem betegíti meg, tehát közegészségügyi jelentősége nincs. Az emberi magatartásnak a terjesztés szempontjából viszont lehet – és van is szerepe. Idáig a száraz tények.

– Ez a betegség a fertőzött állatról nyállal, testváladékkal terjedhet tovább, így fertőzi meg az egyed a társait. Mi emberek lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel - legyen az egy vödör, lapát vagy villa - továbbíthatjuk a szennyezett anyagot, így terjesztve a betegséget – mondta el Ernszt Tamás.

A Zalaerdő Zrt. szakembere elmondta azt is: a vírus a sertés szervezetébe jutást követően 3-10 napos lappangási idő után okoz tüneteket. Ezek pedig nagyon hasonlítanak a klasszikus sertéspestishez, mely betegség a fiatal süldőket, malacokat tizedeli. Az afrikai pedig kortól függetlenül veszélyes a vadon élő, illetve a házi sertésre.

Mielőtt a több hónapig tartó vizsgálatok eredményeit elemeznénk, maradjunk egy gondolat erejéig az adatoknál. A vírus ugyanis észak-keleti, keleti irányból érkezett meg az országba, az első fertőzött egyedet 2018. áprilisában azonosították Heves megyében. Akkor bejárta a sajtót a hír, ezzel egyidejűleg arról lehetett hallani, hogy a fertőzés hamar, ország és megye határokat figyelmen kívül hagyva fog elterjedni.

– A nyomon követés az első fertőzött, elhullott vaddisznó beazonosítása után folyamatos volt, most pedig kijelenthető, hogy Zala megye és a környező területek, megyék is mentesek az afrikai sertéspestis fertőzéstől – hangsúlyozta a cég vadászati, halászati előadója. 

– Alacsony kockázatú területnek volt nyilvánítva Zala, de 2019. december 20-án a vaddisznó állomány hatékonyabb gyérítése és az ASP elleni erőteljesebb fellépés érdekében minden addigi ASP mentes vadászterületet átsoroltak közepes kockázatú területté. Ennek az lett a következménye, hogy az állategészségügyi hatóság minden egyes vadgazdálkodót aktív közreműködésre kötelezett. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az állategészségügyi hatóság állapította meg vadászterületenként azt a vaddisznó létszámot, amelyet diagnosztikai célból el kellett ejteni. Ez egy magas szám. A 2019/2020-as évben a vadgazdálkodóknál elejtett vaddisznó szám másfélszerese, amit teljesíteni kellett. Ezen felül minden vadgazdálkodó számára előírták, hogy a diagnosztikai célból kilőtt vaddisznókból mennyi mintát kell venni, azt hűtve tárolni, eljuttatni a járási hivatalokba, onnan pedig az állategészségügy gondoskodik az elszállításról – sorolta Ernszt Tamás mindazokat a kötelességeket, amelyeket a vadásztársaságoknak előírtak.

Óriási munka van az elmondottak mögött, ugyanis a fertőzés terjedése magától nem állt volna meg, illetve nem torpant volna meg. 

– A vadgazdálkodóknak az aktív közreműködés kötelezése révén minden hónapban szervezetten, és rendszeresen kell keresni az általuk kezelt területen az elhullott vaddisznókat. Ha a keresés során – vagy egyéb időpontban találnak elhullott vaddisznót, ugyanúgy kötelező a mintavétel, és annak leadása – mondta továbbá a szakember.

A leírtak, és minden egyes intézkedés azt bizonyítja, hogy a vadásztársadalmat komoly összefogás, felelős magatartás és felelős vadgazdálkodás jellemzi. A fertőzés terjedésének megállítása ugyanis közös érdeke volt a szakmában résztvevő minden szereplőnek. Vadászattal, vadhússal, különböző egyéb vaddal foglalkozó gazdasági szereplőnek egyaránt. Zala és a környék is mentes az ASP-től. Ez tény. Ezt támasztják alá a vizsgálati adatok.

Vincze Adél

Fotó: Andik Szilárd

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. május 21-én megjelent számában olvasható.