Nagyhét: virágvasárnaptól nagyszombatig

Ma van nagycsütörtök. A keresztény hagyomány szerint ez az utolsó vacsora napja, amikor Jézus búcsút vett tanítványaitól. A nagyhét, tehát a virágvasárnaptól nagyszombatig tartó időszak, a nagyböjt utolsó hete. A lelki felkészülés mellett ezek a természet megújulásának napjai is.  

A reformátusoknál évszázadokon át nagyobb ünnepnek számított a nagypéntek, mint a húsvét, hiszen Jézus kereszthalálára való emlékezés mindent felülírt.

– A lényeg ugyanaz mindannyiunknál, minden keresztény felekezetnél. Krisztus kereszten volt, Krisztust keresztre feszítették és tulajdonképpen az Atya a fiút megengedte, hogy keresztre feszítsék, amit mi felfogni sem tudunk és nem tudjuk átgondolni, megérteni racionálisan ezt a cselekményét az Atyának. Viszont ő értünk tette – mondta Hella Ferenc reformárus lelkipásztor.  

Nagypénteken a szigorú böjt megtartását kéri a katolikus egyház. Nincs szentmise, hanem Jézus Krisztus kereszthalálára emlékeznek a hívek. Nagyszombaton az egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról, meghallgatják a szentírási tanításokat és könyörgéseket fogalmaznak meg.   

– Nagyszombat este, a szabályok szerint igazából vasárnap hajnalban kezdődne Krisztus feltámadásának ünnepe, amikor az egyház hirdeti, hogy Krisztus a mi húsvéti bárányunk, aki nagypénteken föláldoztatott, föltámadott a halálból – nyilatkozta Csorba Tamás, a Szent József Plébánia plébánosa.

Több népszokás is kötődik a húsvét előtti napokhoz. Nagypénteken például nem volt szabad kenyeret sütni. Reggel pedig hideg vízben kellet fürdeni, mert úgy tartották, hogy mágikus gyógyító és szépségvarázsló erővel bír. Nagyszombat a féregűzés napja volt. 

– A gazdasszonyok ilyenkor kiabálni szokták, hogy kígyók, békák távozzatok. Volt, ahol zajt csaptak úgy, hogy a fazekakat összeütögették. A férget jelképező szemetet is kisöpörték. A kígyók, békák és rovarok nemkívánatos dolog volt a lakásban. Ezért körül is söpörték belül a szobát. A körülsöprűzés a boszorkányok ellen is jó volt. Olyan adataink is vannak, hogy egyes zalai településeken például meztelenül futották körbe a házat, szintén azért, hogy a férgeket eltávolítsák – tájékoztatott Gyanó Szilvia néprajzkutató.

Manapság húsvét vasárnapján délelőtt ünnepi szentmisét tartanak a felekezetek és ünneplik a feltámadást egészen pünkösdig.   

H.R.

(Borítókép: Kanizsa TV)