Különleges húsvét – idén is?

A héten bejelentett járvánnyal kapcsolatos intézkedések még nem mondták ki egyértelműen, hogy vajon hogyan ünnepelhetjük idén a húsvétot. A koronavírus terjedése miatt számolnunk kell azzal, hogy ezúttal is rendhagyó húsvétra készülhetünk.

Persze ne legyünk ünneprontók, hiszen a keresztények a legnagyobb és legfontosabb ünnepre, Krisztus feltámadásának örömére készülnek. A húsvéthoz kötődő hagyományok pedig akár szűkebb családi körben is megélhetőek. 

A nagyböjt időszaka a virágvasárnappal lezárul, és ezzel megkezdődik a nagyhét. Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, mert „a harangok Rómába mennek” a keresztény hit szerint, s legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, sokfelé friss sóskát, spenótot, vagy éppen csalánt főztek, mert az a hiedelem járta, hogy így jobb lesz a termés. 

Nagypénteken emlékezünk meg Jézus kereszthaláláról, e nap tilos húst enni, ilyenkor az ecetes-hagymás hal, a rántott leves vagy tésztafélék kerültek az asztalokra. Sokak visszaemlékezése szerint az egyik tipikus böjti ebéd a bableves és a mákos tészta volt. E naphoz népi hiedelmek is kapcsolódnak, hiszen azt tartották, hogy eső esetén jó tavasz elé néznek, ha viszont Nagypénteken szép az idő, akkor bizony rossz termés lesz. Szintén ismert és ma is élő hagyomány az ételszentelés. A reggeli misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét egyházi eseményeit hétfőn a népi hagyományok követik, mégpedig a locsolkodás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Hagyomány volt az is, hogy kedden a lányok locsolták a legényeket. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. 

A húsvét egyébként az évben a második legmeghatározóbb ünnep. Számos családban a karácsony után ekkor nyílik lehetőség egy kicsit a több odafigyelésre, az egymással töltött idő kitágítására, a közös családi készülődésre. A gyermeknek lehet az udvarban, de egy panellakásban is tojáskeresést rendezni. Lehet együtt sütni-főzni, tojást díszíteni, beszélgetni az ünnepről és a hozzá kapcsolódó hagyományokról. Bár megszoktuk, hogy ilyenkor talán tágabb körben ünneplünk, utazunk vagy vendégek jönnek hozzánk, de a technika segítségével ez is megoldható. Hamarosan tehát kezdetét veszi a nagyhét, s valljuk be igenis lehet örömmel megélni ezt a zárkózott ünnepet is. Ezt reméljük idén is, hiszen „a megváltó szeretete a koronavírus idején is időszerű valóság…”

Vuk Anita

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. március 26-án megjelent számában olvasható.