A két Kanizsa kapcsolata mindkét fél számára természetes volt

Magyarkanizsa Szerbiában, a magyar határhoz közel, a Tisza jobb partján fekvő város, a lakosságának körülbelül 85%-a magyar. Érdekesség, hogy „Magyarkanizsa Község” mint közigazgatási egység a magyarországi járásnak megfelelő méretű: a székhelyváros mellett 12 falut is magába foglal.

Városunkkal a kapcsolat az ornitológusok rendezvényeivel kezdődött – idézte fel Gerencsér Tibor, nyugalmazott külkapcsolati referens. Közgyűlésünk mindig kiemelt figyelmet fordított a határ menti magyarokra, a két Kanizsa kapcsolata mindkét fél számára természetes volt. 2007-ben együttműködési nyilatkozatot írtak alá a polgármesterek, 2009-ben testvérvárosi oklevelet. A hivatalos forma a kapcsolatok kiszélesedését eredményezte, a hivatalos küldöttségek mellett szépen kiépültek a szakmai és civil kapcsolatok is.

A magyarkanizsai óvónők már 2008-ban részt vettek az Attila Óvoda által szervezett Integrációs Konferencián, az óvónők szakmai együttműködése mindkét fél örömére egy évtizeden keresztül működött. Magyarkanizsa hagyományos nyári rendezvénye a Nemzetközi Futó- és Úszó Maraton, melyen tőlünk a Kanizsai Futó és Szabadidősport Klub többször is részt vett, hozzánk is jöttek úszók a Kanizsa Kupa úszóversenyre. A Városvédő Egyesület 2010-ben felvette a kapcsolatot a határon túli partnerekkel, és kiadta a „Magyarkanizsa építészetének rövid története” című tanulmányt. Vendégszerepelt Magyarkanizsán Nagykanizsa Város Vegyeskara, a vonószenekar, a Kanizsa Big Band, több képzőművész vett részt Kendlimajorban a Testvérvárosi Szimpóziumokon, a magyarkanizsai fiatalok nyaraltak Balatonmárián az ifjúsági táborban, a Rozgonyi Úti Általános Iskolának pedig testvériskolája is van Magyarkanizsán.

A kisgyermeknevelésben tenni akaró szakemberek a földrajzi távolság ellenére is egymásra találtak

A Nemzetközi Óvodapedagógiai Konferencia célja az volt, hogy határainkon kívül is népszerűsítsük a magyar óvodapedagógia értékeit, lehetőséget biztosítsunk a résztvevőknek a kapcsolatépítésre, a városunkban megvalósuló jó gyakorlatok megismertetésére, az egymástól való tanulásra és a szakmai, módszertani tapasztalatcserékre – mondta elöljáróban Kovács Jánosné nyugdíjas óvónő. – A konferenciákon több, az óvodai nevelés területén kiemelkedően fontos, a határon túli szakembereket is érdeklő témákat tárgyaltunk meg. Témaként szerepelt többek között: az óvoda-iskola átmenet problémája, a drámajáték szerepe a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében, a táplálkozás és lelki egészség kapcsolata, a környezeti nevelés helye, fontossága az óvodai nevelésben. Ez utóbbi téma fontosságát a 2009-től Zöld Óvoda Bázisintézményi feladataink ellátása is indokolttá tette. 

Régi álmunk, hogy a sok szeretetet viszonozzuk…

A Rozgonyi és a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola testvériskolai kapcsolata 2014-re nyúlik vissza, de a gyökerek elágazásai régebbi időpontokra tehetők – emlékeztetett Jeszenői Csaba pedagógus, az oktatási intézmény akkori igazgatója. – 2008 óta kezdtünk el járni egy baráti társasággal, városunk futóklubjának tagjaival a Tisza-parti Kanizsa futóversenyére. A nagyszerű hangulat, a kialakult barátságok és a település varázsa egyértelműsítette, hogy a 2013-as Határtalanul! kirándulásunk alkalmával meg kell látogatnunk a helyi iskolát. Talán jó benyomást keltettünk, talán látszott az őszinte lelkesedésünk, mindenesetre meghívtak minket hagyományos tavaszi művészeti fesztiváljukra 2014-re. Ezen alkalommal több Kárpát-medencei magyar iskolával egyetemben aláírásra került egy testvériskolai alapokmány, amely intézményesíteni hivatott egymás iránti elköteleződésünket. Azóta még kétszer jártunk ott a Határtalanul! programban szervezett úton, s folyamatosan, minden évben részt veszünk a művészeti fesztiválon. (Természetesen 2020-ban és idén a járványhelyzet miatt ez elmaradt.) Vannak, akik még évek múltán is tartják a kapcsolatot, s akik az ilyen típusú találkozásokat megélték, jó eséllyel nem fogják „leszerbezni” (románozni, szlovákozni stb.) határon túlra szakadt magyar testvéreinket, nem állnak értetlenül akkor, amikor például még Belgrádtól délebbre is színmagyar településre vetődnek.

Régi álmunk, hogy a sok szeretetet, amit Magyarkanizsán kaptunk, viszonozzuk. Erre a járványügyi korlátozások reménybeli megszűnte után lehetőségünk lesz, miután az önkormányzattal együttműködve sikeres pályázaton vettünk részt a Bethlen Gábor Alapkezelőnél, s október 23-a alkalmából négy napra vendégül láthatunk 30 kisdiákot és tíz pedagógus kollégát testvériskolánkból.

Bakonyi Erzsébet

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. február 26-án megjelent számában olvasható.