75 ezer forinttal alacsonyabb a mediánbér az átlagnál, de 2010 óta 91 százalékkal emelkedett
A cím első részére a hvg.hu cikke ad válasz, míg a 11 éves siker történetre KSH elnökhelyettese ad magyarázatot.
Hvg.hu: 75 ezer forinttal alacsonyabb a mediánbér az átlagnál
Ritkán teszik közzé, hogy mennyi a mediánbér, most azonban az LMP társelnöke kikérte az adatokat.
Bruttó 292 320 forint volt a mediánbér 2019-ben Magyarországon – válaszolta a Központi Statisztikai Hivatal Schmuck Erzsébet közérdekű adatigénylésére. Az LMP társelnöke azért kérte ki az adatot, mert a KSH az átlagbért szokta közzétenni, azt pedig eddig csak becsülni lehetett, hogy mennyivel alacsonyabb ennél a mediánbér (vagyis az az érték, amelynél az ország fele többet, fele kevesebbet keres).
2019 óta ugyan tovább nőtt az átlagkereset, tehát minden bizonnyal a medián is, az azonban így is jó kiindulási alap a számoláshoz, hogy abban az évben a medián 75 ezer forinttal volt kevesebb, mint az átlag.
Ezek bruttó értékek, a nettó átlagkereset a kedvezményeket is figyelembe véve 2019-ben 115 ezer forinttal volt alacsonyabb a bruttónál.
Azt is fontos hozzátenni, hogy a KSH a kereseti statisztikáiban az 5 főnél többet foglalkoztató cégek és az állami vállalatok teljes állású dolgozóinak bérét veszi számításba. Vagyis a jellemzően rosszabbul fizető mikrovállalkozások sem számítanak, ahogy az is kiesik a statisztikából, akit a járvány alatt részmunkaidőre küldtek.
A teljes cikkért kattintson a hvg.hu oldalára»
MTI: A mediánbér 2010 óta 91 százalékkal emelkedett
Tíz év alatt nagyot nőtt Magyarországon az átlagbér és a medián bér is - jelentősen javuló kereseti statisztikáról számolt be az MTI-nek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese.
Windisch László rámutatott, mindkét mutatószámban jelentős növekedés tapasztalható. Míg az átlagbér 2010-től 2019-ig 202 500 forintról közel 82 százalékos növekedéssel 367 800 forintra nőtt, addig a mediánkereset még ennél is nagyobb mértékben, 91 százalékkal nőtt, 153 000 forintról 292 300 forintra emelkedett. A 2020-as kereseti adatokat a hónap végén publikálja a statisztikai hivatal.
Windisch László elmondta, általános nemzetközi gyakorlat az, hogy a bruttó átlagkeresetek mutatója áll a munkabérekkel kapcsolatos statisztikák középpontjában, a jogszabályok is ezt a mutatót alkalmazzák, ha átlagbérrel kell számolniuk, például különböző ellátások megállapításának alapjaként.
A bruttó átlagbér a teljes felmért keresettömeg és a keresők létszámának hányadosaként áll elő. A medián bér egy ezt kiegészítő statisztikai mutató, azt mutatja meg, hogy ha a keresőket sorba rendezzük a keresetük nagysága szerint, akkor mennyit keres az állomány középső tagja - magyarázta a szakember.
Windisch László elmondta, mindkét adat bárki számára elérhető a KSH és az EU statisztikai hivatala, az Eurostat honlapján is. Az Eurostat 2002 óta publikálja a tagállamok mediánbéradatait is, hamis látszatkeltés tehát az, hogy ez az adat titkos lenne - hangsúlyozta a KSH elnökhelyettese.
A szakember szerint az elmúlt tíz évet vizsgálva elmondható, hogy több évben is erősebb növekedési ütem volt megfigyelhető a mediánbérek tekintetében, mint az átlagbéreknél, ez azzal függ össze, hogy a kereseti eloszlás középső szegmensében volt arányaiban a legmagasabb a keresetnövekedés.
A jövedelem típusú statisztikákban nemzetközileg és általánosan is igaz, hogy a medián mindig alacsonyabb, mint az átlagbér. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban a felmért tagországok több mint felénél a mediánbér az átlagbér 84 százalékánál alacsonyabb volt, vagyis a magyar kereseti eloszlás európai viszonylatban egyáltalán nem nevezhető kiugrónak - mutatott rá az elnökhelyettes.
MTI