Megszaporodtak a hódok térségünkben

Egyre több kárt okoz a hódok jelenléte a környékbeli lakott területek és szántóföldek vízelvezetésében. A Nagykanizsa környéke menti vizeken több gátat is épített a rágcsáló, amely alig pár éve jelent meg a térségben.

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén az első hódtevékenységgel kapcsolatos bejelentések 2016-ban érkeztek. Az elmúlt időszakban a regisztrált hódgátak száma megtízszereződött.  A Vízügyi Igazgatóság munkatársai egyre több bejelentést kapnak a hódok tevékenységeiről, amik Zala megyében majdnem harminc települést érintenek.

– Ezeknek a hódgátaknak a bontása az igazgatóságot terheli, de egyetlenegy probléma van, hogy az igazgatóságnak erre se kapacitása, se anyagi fedezete nem nagyon van. Ugyanis ezeknek a bontása géppel történik nagyobbrészt, ezek olyan szerkezettel megépített hódgátak, amik nagyon komolyan össze vannak rakva – nyilatkozta Balassa Tibor, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területi felügyelője.

A szakember elmondta, hogy 2018 óta már belterületen is megfigyelhetők a hód építmények. Nagyobb esőzések idején közvetlenül ingatlanokat is veszélyeztet a rágcsáló élőhely átalakító tevékenysége.

– Ugye a hódok várakat építenek és ezzel okozzák a legnagyobb kárt. Megduzzasztják a vizeket, akár árvizet is okozhatnak, de a másik kártételük, hogy a foguk folyamatosan nő, folyamatosan rágniuk kell. Főleg a puhább fák kérgét rágják el. Nagy előnyben részesítik a fűzeket, nyarakat és tönkre teszik a fákat is, bedöntik a folyókba és gyakorlatilag ezzel nagy problémát okoznak – mesélte Somogyi Gyula.

A hódot 1988-ban nyilvánították védett állattá, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

K.R.

(Képek: Kanizsa TV)