Értelmetlen és káros a légi kémiai szúnyogirtás

Az Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet állásfoglalása a légi kémiai szúnyogirtás ismételt engedélyezéséről.

Annak ellenére, hogy a légi úton kijuttatható kémiai irtószerek engedélye -toxikológiai okok miatt és az EU-s normatíváknak megfelelően- 2019-ben megszűnt, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 180 napra újra engedélyezte a deltametrin és természetes piretrin hatóanyagtartalmú biocid termékekkel történő légi szúnyoggyérítést.

Az NNK tájékoztatása szerint a döntés hátterében járványügyi megfontolások állnak, mivel Magyarországon több idegenhonos (inváziós) faj jelent meg, amelyek potenciálisan trópusi betegségek kórokozóit terjeszthetik. A Magyarországon újonnan megjelent csípőszúnyogok különböző kórokozók terjesztésében játszott tényleges szerepe azonban egy tisztázásra váró komoly kutatói feladat, a jelenleg rendelkezésre álló hazai felmérések adatai egyelőre nem utalnak járványügyi helyzetre.

Az Ökológiai és Botanikai Intézet az egyik inváziós faj, az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) hazai elterjedését vizsgálja, és az eddig begyűjtött minták negatív eredményeket szolgáltattak a tesztelt vírusok jelenlétére vonatkozólag. Mindamellett a légi úton történő szúnyoggyérítés, amely csak az esti órákban végezhető, nem hatékony az egész nap aktív fajok ellen, amely körbe a legtöbb idegenhonos faj tartozik. Ráadásul ezek a fajok csak bizonyos megyékben fordulnak elő, így a célterületek kijelöléséhez egy előtérképezés szükséges.

Az ezt nélkülöző irtási gyakorlat kis hatékonyságú lesz az inváziós fajokra nézve, míg az ország nagy részén értelmetlen környezetterhelést fog eredményezni. A légi kémiai védekezésnek jelentős környezetszennyező (ökotoxikológiai) mellékhatásai vannak, mert a leggyakrabban alkalmazott hatóanyag (deltametrin) közismerten mérgező számos más (sokszor hasznos) repülő rovarfajra, és felhalmozódik vizi gerincesekben is, ezzel akár tömeges halpusztulást is okozhat.

A szer egészségügyi hatását már emberben is kimutatták. A fentiek alapján a légi kémiai szúnyogirtás ismételt engedélyezése ökológiai és tudományos alapokon nem indokolt.

A kémiai módszer: permettel kijuttatott idegméreg

„Azzal, hogy az Európai Unió január elsejétől nem engedélyezi a légi irtást, a helyzet sok tekintetben romlott – állítja Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője.  – A levegőből hulló permettől megmenekültek a levelek fonákján megbúvó rovarok. A földi permetezés révén azonban a méreg oldalirányban terjed, az eldugott helyekre is bejut, hatékonyabban pusztít. Van olyan szer, amelynél ezer elpusztult rovarból egy a csípőszúnyog, és olyan is, ami hatékonyabb, mert száz leterített rovar között kettő csípőszúnyog van. Azt eddig nem verték nagydobra, hogy korábban a szert hektáronként tíz liter gázolajjal együtt juttatták ki Magyarországon. Most már paraffin származékot használnak, fehérolajat, ami nagyon apró párafelhőt eredményez – és azt is, hogy rárakódva például a madártojásokra, eltömi a pórusokat, és ezáltal befulladnak a fiókák. A kémiai védekezés további hátránya, hogy csak a kifejlett szúnyogokat pusztítja el, a lárvákat nem. Azok kikelnek” – részletezte Orbán Zoltán.

Részletek: Zsákutcában a magyar szúnyogirtás – na persze Brüsszel a bűnös

Forrás: greenfo.hu

(Borítókép: Légi szúnyogirtás/H. Szabó Sándor/MTI)