Bolhapiac – Nagykanizsa

A nagykanizsai bolhapiacon vasárnap már kora reggeltől nagy a nyüzsgés. Reggel 6 órától kora délutánig folyamatosan érkeznek a látogatók a Vásárcsarnok mögötti parkolóba. A gyakorlott kincsvadászok örömére ezen a hétvégén is rengeteg holmit hoztak az árusok.

Fotók: Miholocs Szabolcs

Miért is járnak bolházni?

A parkolók már reggel kezdenek feltöltődni, de az igazi csúcs 8-9 óra körül kezdődik, ami kora délutánig cseng le. A piacon rengetek féle áru van. Házi gyümölcsöktől kezdve egészen a késeken és régi plüss játékokon keresztül a legértékesebb és valódi kincsekig.  Most végre az időjárás is kedvező volt. Napsütéses, meleg napnak indult ez a vasárnap, aminek az árusok és a vásárlók is egyaránt örülhettek. Lukács Gyula 8 éve jár árusként az ország különböző bolhapiacaira, és hétről-hétre hozzák az eladásra szánt értékeiket.

Ha esik az eső, akkor szétszéled a tömeg

– 8 éve járunk a bolhapiacokra. Van, hogy itt vagyunk, de Fonyódon is szoktunk árulni a feleségemmel. Ott egy kicsit komfortosabb, mert fedett helyünk van a piacon. A koronavírus járvány kezdete óta most először jöttünk ki Nagykanizsára. Szerencsére a tömeg elég nagy. Amikor nem esik az eső ugye, akkor így van, de ha esik, akkor szétszélednek. Én régi szuronyokat, késeket árulok, de hoztam baltát, szekercét, bárdokat, mozsarat. Ezekkel próbálok a nyugdíjam mellé egy kis mellékest előteremteni.

Plánki Ferenc József a családi hagyatékot igyekszik pénzzé váltani a piacon.  Elárulta, hogy nagy a család, és ugyan szomorúak az előzmények, de így mindig vannak olyan tárgyai, amelyekkel érdemes kijönni.

Szükségből csináljuk, de szeretem is csinálni

– Általában családi, rokoni hagyaték, amit árusítunk. Nem messze lakunk Kanizsától. Már jó pár éve jövünk kipakolni, mert a nyugdíj nagyon kevés, a nejemnek két műtétje is volt, és sajnos semmi juttatást nem kap. El szoktunk menni telente Ausztriába is dolgozni, Tirolba, de most az sem jött össze. Így igazából leginkább szükségből csináljuk. De szeretem is csinálni, nem mindig jövünk ki, de igyekszünk. Ebben az évben egyszer már voltam kint egyedül, és most vagyunk itt másodszor, de most a feleségem is elkísért. Hajnali 4-kor keltünk, hogy reggel 6-ra már kipakolva várjuk a vásárlókat. A vírus most eléggé befolyásolta a piacot. Vannak érdeklődők, és mi is hoztunk maszkot, ha esetleg közelebb jönnek a vásárlók, legyen rajtunk. Mi családi, rokoni hagyatékokat árulunk, ami megmaradt vagy megörököltünk. A rokonságunk nagy, anyukámék voltak heten testvérek, apámék öten, az apósomék szintén öten. 29 unokatestvér van, így van bőven, ahonnan megkapjuk a családi ereklyéket. De a házunk is amolyan retro-ház. Vannak régi motoralkatrészek, motorok, autók. Van egy régi Ford Capri, ami eladó szintén. Nem érdekli?

Akad olyan vásárló is, aki messzebbről érkezett a hétvégi börzére, és az itt vásárolt virágokkal szeretné nyárra a házát és kertjét virágosabbá tenni.

Ami megtetszik, azt megvesszük

– Fehérváron lakunk, Őrtilosban van kis faházunk, és most bevásárolni jöttünk. Virágokat keresünk főleg, de megnézzük, hogy mik vannak, és ami megtetszik, azt megvesszük. Csodálatos virágokat vettünk. Találtunk szép futóbegóniát is. Most picit megpihenünk, de utána bejárjuk a piacot, hátha akad még valami – mondta Tomori Jánosné.

A piacon szinte minden korosztály képviseltette magát. Az ifjabb generáció is felkel korán, hogy kiérjen időben. Egy kisfiú, Molnár Noel az édesanyjával jött, és stábunknak elárulta, hogy miért is látogattak ki vásárba. Ők az újságok között kutakodtak, mivel a Ninjago újság a legényke egyik kedvence, amit gyűjt, anyukája pedig segít neki keresgélni a lapok között. Aki eljön, biztos, hogy talál valami érdekes dolgot magának vagy ismerősének. Legyen az egy gyűjteménybe illő darab, hasznos holmi vagy akár csak egy szép virág a kiskertbe. 

Hajnes Rita