Majdnem felgyújtotta az egész házat a „szaki” által eszkábált kemence
Bár papírja volt róla, hogy ért hozzá, mégis, majdnem felgyújtott egy családi házat a cserépkályhás szakmával rendelkező „szaki” által épített kerti kemence és grillező… A tanulságos büntetőügy részleteiről dr. Pirger Csabától, a Zala Megyei Főügyészség sajtószóvivőjétől érdeklődtünk.
Az 53 éves férfinek volt „papírja” szakmájáról, hiszen iskolarendszerű képzésben, 1983. július 02. napjával, cserépkályhás szakmában szakmunkás munkakör betöltésére szerzett képesítést. A most vádlottá lett „mester” 2016. április 17. napján vállalta el egy kerti kemence és grillező megépítését.
Saját szakmunka-tevékenységgel, illetve segédmunka igénybevételével épített meg a családi háztól egy méter távolságra lévő, faszerkezetű, bitumenes zsindellyel fedett, tetős, oldalt félig nyitott építmény alá, közvetlenül egymás mellé, egymással összeépítve egy kemencét és egy grillezőt, melyek először közös kéménnyel kerültek kialakításra. Azonban a kerti parti kellékek nem működtek megfelelően: füstkiáramlást, kormozódást és kicsapó lángokat is tapasztalt a tulajdonos, aki ezért a hiba kijavítását kérte. A kerti grillt és kemencét, többszöri javítás és átépítés után, 2016 júliusának végén adta át a vádlott.
2016. augusztus 02. napján, tízfős társaság vett részt a sértett házánál egy családi rendezvényen, amelynek során begyújtottak a vádlott által felépített kemencébe is, majd a késő esti órákban a jelenlévők nyugovóra tértek a lakóházban. A nyári időszakban a családi ház és a kemencét is tartalmazó melléképület között vászonanyagú napvitorla volt felszerelve. A nyitott ablaknál alvó sértett másnap, kora reggel füstszagra ébredt, és észlelte, hogy a kemence és grill melléképülete meggyulladt és lángol. Ekkor a sértett megkezdte a tűz oltását, valamint értesítette a tűzoltókat is, akik a keletkezett tüzet eloltották. A tűz a kemence hátsó részénél keletkezett, keletkezésének oka pedig az volt, hogy a kemence hátsó részének kialakítása a terhelt részéről szakszerűtlenül és hibásan történt. Ugyanis a kemence mögötti falrészben beépített könyökfánál előfalazás nem történt, a könyökfával a kemencetest közvetlenül érintkezett, továbbá, a kemence hátsó részén lévő füstelvezető nyílásnál sem volt megfelelő a füstcső palástjának kialakítása.
Mindezek miatt a könyökfa a kemence működése során keletkezett hőtől utóbb felmelegedett, és végül öngyulladás következett be: a faanyag minden további külső behatás nélkül belobbant és folyamatosan égni kezdett. A kemence hátsó részénél fellobbant tűz ezt követően önállóan továbbégett és átterjedt a nyitott melléképület alsó deszkaborítására, az égés következtében a kemence előtti részen lévő elektromos vezetékek és elektromos elosztó doboz is károsodott. A keletkezett, fellobbant, önállóan tovább égő és terjedő tűz az észlelés és sikeres tűzoltási beavatkozás nélkül akadály nélkül átterjedt volna az éghető anyagú fa melléképület tartóoszlopaira, födémjére és bitumenes zsindely tetőfedésére, majd onnét a szintén éghető anyagú napvitorlára, és onnét a családi házra, melyben a tűzeset időpontjában összesen tíz személy – közöttük hat kiskorú – tartózkodott.
A „mester” magatartásával – az általa épített kemence kéményének nem megfelelő kialakításával - megszegte az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló rendeletben foglaltakat, mely szerint a tüzelő- és fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében lévő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. A terhelt szakmai szabályszegése következtében felgyulladt és továbbterjedt tűz közvetlenül veszélyeztette a családi házban alvó tíz személy életét. Mindezek miatt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolta meg a Zalaegerszegi Járási és Nyomozó Ügyészség.
Papp Attila