Romokból épített egyházat

A református templom tornyán – szemmagasságban – három dombormű látható. A Stamler Lajos által készített ikonokon Károli Gáspár és Kálvin János alakja könnyedén beazonosítható, a középső tábla azonban nem egy személynek, hanem egy teljes életműnek állít emléket: annak, hogyan épített romokból egyházat a 17. században egy Nagykanizsáról elszármazott lelkész, Kanizsai Pálfi János.

Egyszerű, puritán ember lehetett, mondja Hella Ferenc nagykanizsai református lelkipásztor Kanizsai Pálfi Jánosról, akiről egyszerre tudunk sokat, mégis keveset: ábrázolás nem maradt fenn róla, születési dátumát pedig a kutatók is csak sejtik. Tanulmányai és kortársai életpályája alapján 1583-ban vagy 1584-ben születhetett Kanizsán. Annyi biztos – és ezt ő maga írja le egyik levelében –, hogy amikor 1600-ban a török elfoglalta a várat, ő már serdülő tanulóként koptatta a padot Fertőszentmiklóson.

– Az alapfokú iskoláit még a szülővárosában végezte, de a tanulmányai során számos városban megfordult: Fertőszentmiklós mellett Csepregen, Somorján és Kőszegen is – sorolja Hella Ferenc. – Később külföldön pallérozta tovább az elméjét, többek között Heidelbergben, ahol figyelme az akkor még közös protestáns egyház lutheránus irányzatai felől a kálvinista tanok felé terelődött.

Hella Ferenc: fontos, hogy Kanizsai Pálfi János történetét minél több kanizsai megismerje (Fotó: Gergely Szilárd)

Ez az érdeklődése a későbbiekben is megmaradt, s mikor hazatért, már kizárólag református közösségekben mozgolódott. Somorján és Komáromban is tanított, karrierje végül Pápán indult be. 1612-ben lelkész, két évvel később esperes lett. 1626-ban Németújvárra költözött. A Batthyány-uradalom központjában udvari lelkészként szolgált, és az ifjú gróf, Batthyány Ádám neveltetéséért felelt. Részt vett a körmendi zsinaton, amelyen főjegyzőként – ma püspökhelyettesnek mondanánk ezt – vezette a jegyzőkönyvet. A dokumentumokból, amelyek átvészelték az évszázadok viharait, kiderül, hogyan is szerveződött akkor az egyházi élet a dunántúli kerületben.

– Kevesen tudják, de ő volt az is, aki a presbitériumi rendszer alapköveit lefektette Magyarországon 1617-ben, majd 1630-ban kiterjesztette az egész egyházkerületre – mutat rá Hella Ferenc. – A presbitérium a református egyházszervezet legfontosabb kormányzó testülete, amelynek számos feladata volt már akkor is. A presbiterek felügyelték például azt, hogy a lelkész Isten igéjét tisztán hirdesse, tanuljon, lelkészhez méltó életet éljen, építse gyülekezetét, és a szentségeket Jézus rendelése szerint szolgáltassa ki. A kritériumok nagyon szigorúak voltak, még a lelkészi alkalmazottakat és a gyülekezet tagjait, pontosabban az ő hitéletüket is górcső alá vették.

Kanizsai Pálfi János 1629-ben a dunántúli kerület püspöke lett, miután elődjének hirtelen Váradra kellett távoznia. Alig telt el pár év, amikor a rekatolizált Batthyány Ádámmal kapcsolata helyrehozhatatlanul megromlott, ezért el kellett hagynia Németújvárt. Ezt követően kis-komáromi lelkész lett. Csörtéje Batthyány Ádámmal már a sokadik csapás volt az életében: még a pápai évek alatt nyolc gyermekéből hatot temetett el – volt, hogy egy nap alatt kettőt is, feleségét szintén korán elvesztette. 1639-ben agyvérzése lett, ami után visszatért Pápára, ahol 1641. április 9-én halt meg.

– Egyházszervezői munkássága és költői-énekszerzői tevékenysége mellett – ugyanis ilyesmivel is foglalkozott –, hivatásának jelentősége talán abban rejlik, ahogy kitartásból példát ad mindenki számára. Sok próbatételen átesett, de meghallotta az idők szavát, és teljesítette azt a küldetést, amelyet az Úristen rábízott. Megszervezte a gyülekezeti közösségeket, és összefogta az egyházközségeket a Dunántúlon: tettei máig hatnak.

A Kanizsai Pálfi Jánosnak emléket állító domborművet (középen) Stamler Lajos képzőművész készítette (Fotó: Gergely Szilárd)

Hella Ferenc szerint fontos, hogy Kanizsai Pálfi János életét, amely az egyháztörténészek és kutatók érdeklődését is felkeltette, szülővárosában is minél többen megismerjék. A reformáció 500. évfordulóján, 2017-ben avatták azt az emlékművet, amelyet Stamler Lajos képzőművész készített. Kanizsai Pálfi János stilizált alakja körül kövek, romok hevernek, utalva egyházépítő szolgálatára – arra, hogyan teremtett egy zűrzavaros korban rendezett közösséget a dunántúli egyházkerületben. A lelkipásztor hozzáteszi: Kanizsai Pálfi János nagyságát egyre szélesebb körben elismerik, erre utal az is, hogy a Magyar Református Presbiteri Szövetség néhány évvel ezelőtt díjat alapított, róla elnevezve.

Nemes Dóra