„Legyen ez a hajlék örökre a kultúra otthona”
A 90 éves Móricz Zsigmond Művelődési Ház történetének újabb fontos mérföldkövéhez érkezett: a Kanizsai Kulturális Központ kiskanizsai tagintézménye az elmúlt hónapokban teljesen új külsőt kapott. A nyílászárók cseréje és a szigetelés befejezése után tavaly a tetőszerkezetet és a külső homlokzatot újították fel mintegy húsz millió forintból, amelyhez a forrást az önkormányzat biztosította.
Az avatáson Tóth István intézményegység-vezető elevenítette fel a régmúltat. Mint rámutatott: Európában még a villanyos közvilágítás sem terjedt el, amikor Kiskanizsán már egyesületet alapítottak azzal a céllal, hogy a helyieknek lehetőséget biztosítsanak a művelődésre. Az 1870-ben létrejött szervezet csatlakozott a szárnyait akkoriban bontogató olvasóköri mozgalomhoz, amely – a mai mozgókönyvtárak elődjeként – városról városra utaztatta az olvasnivalókat.
– A Kiskanizsai Polgári Olvasókör tagjai eleinte béreltek, később azonban már vásárolni is tudtak egy lakást, ahol az összejöveteleiket tartották – mondta Tóth István. – Két évtized alatt, 1920-ra az egyesület kinőtte a régi székhelyét, és a tagok úgy döntöttek: újat építenek. Ennek a folyamatnak az egyik motorja dr. Fülöp György volt, akinek a nevét ma is viseli a művelődési ház emeleti terme.
Az építkezésnél, aztán az avatáskor is bebizonyosodott: erős közösség a kiskanizsaiaké. A sáskák önzetlenül segítettek, amiben tudtak, akár kétkezi munkáról, akár az anyagiakról volt szó. Az olvasókör ugyan a kormánytól és a Sabján Gyula vezette kanizsai önkormányzattól is kapott támogatást, de az építkezés befejezéséhez hitelre is szükség volt. Huszonhárom kiskanizsai polgár a saját vagyonával vállalt kezességet a kölcsönért, amelyet később a szervezet bevételeiből visszafizettek.
– Az avatást 1928 novemberében tartották, az ünnepségre a helyiek egy színművel készültek – folytatta az intézményegység-vezető. – A díszlet a saját munkájuk volt, ahogy a színpadot is helyi fiatalok építették. A közönségnek szánt székeket az olvasókör vásárolta. A jelmezeket – miniszteri engedéllyel – a budapesti Vígszínháztól kapták kölcsön. Ezen a rendezvényen mondta dr. Fülöp György az ünnepség résztvevőinek: „Legyen ez a hajlék örökre a kultúra otthona.”
A Templom téri épületen az elmúlt kilencven évben több kisebb-nagyobb felújítást végeztek. A nyílászárókat szakaszosan, 2011-től 2017-ig kicserélték. Két éve az épületet szigetelték a talajvíz ellen, és a munkálatokban – ahogy régen, úgy most is – sokat segítettek a helyiek. Tavaly és idén a tetőszerkezet korszerűsítése, majd a homlokzat rendbe tétele következett. Ez utóbbi fejlesztések 20 millió forintba kerültek, és részét képezik egy átfogó, mintegy 360 millió forint értékű programnak, amelyből a város különböző intézményeket és közterületeket újít fel.
A Móricz Zsigmond Művelődési Ház avatásán Dénes Sándor polgármester – utalva dr. Fülöp György 90 évvel ezelőtti kérésére – azt mondta: a kiskanizsaiak ikonikus épülete még sokáig szolgálja méltó módon a kultúrát, a városrész közösségét és mindenkit, aki egy-egy rendezvény kedvéért idelátogat. Balogh László, a humán bizottság elnöke a sáskák erős identitástudatát dicsérte, de hozzátette: Nagykanizsa és Kiskanizsa kultúrájában, a mindennapokban kéz a kézben jár. Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő pedig azoknak a közösségeknek, hagyományőrző és kulturális csoportoknak mondott köszönetet, amelyek alkalomról alkalomra pezsgő élettel töltik meg a művelődési házat.
Nemes Dóra
Fotó: Gergely Szilárd