„Ki őseit megtagadja, megtagadja őt a jövő nemzedéke”
Megemlékezést tartottak a hősök napja alkalmából a kiskanizsai Milleniumi Emlékparkban. A rendezvényen elhangzott: az emlékezés nemcsak erkölcsi kötelessége a mindenkori magyaroknak, hanem létfeltétele is, hiszen annak a nemzetnek, amely a múltját elveszti, nem lesz jövője sem.
Díszlövést adtak a Thúry Vitézlő Oskola hagyományőrző vitézei, ezzel kezdődött a hősök napi megemlékezés a kiskanizsai Millenniumi Emlékparkban. A megjelenteket Tóth Nándor alpolgármester köszöntötte, aki azt mondta: erkölcsi értelemben vannak olyan cselekedetek, amelyek megítélésében nincs helye megalkuvásnak.
– Ilyen tett a hazáért, a nemzetért, a családért és a szeretteinkért feláldozott életre való közös emlékezés kötelezettsége, mivel ez tesz minket emberré, erkölcsi lénnyé azáltal, hogy nem hagyjuk a legnagyobb értéket, az emberi életet a feledés homályába hullani – fogalmazott.
A megemlékezésen vitéz Erdős László nyugállományú honvéd ezredes mondott beszédet (Fotó: Gergely Szilárd)
„Ki őseit megtagadja, megtagadja őt a jövő nemzedéke”, ezt már vitéz Erdős László, a rendezvény szónoka mondta. A nyugállományú honvéd ezredes emlékeztetett rá: 1945 és 1989 között nem lehetett beszélni azokról, akik hűségesek maradtak hazájukhoz, és a legdrágábbat: az életüket áldozták azért, hogy a későbbi generációknak legyen otthona, bízhassanak a jövőben, s a gyermekeket, unokákat igaz magyar embernek nevelhessék.
– Nagyon kóbor eszmék kerülnek megint felszínre, ismét mételyezik a magyarságtudatot, nem beszélve arról, hogy félrevezetik az ifjúságot. A hamis történelmi tudat nagyon veszélyes, mert az a nemzet, amelyik elveszíti múltját, elveszti létjogosultságát a jövőre nézve – hangsúlyozta vitéz Erdős László.
A megemlékezésen a Sarlós Boldogasszony-templom énekkara egy régi katonadallal emlékezett a háborúban elesettekre, majd a történelmi egyházak képviselői imádkoztak a távolban nyugvó áldozatokért: édesapákért, férjekért, fivérekért és fiúgyermekekért.
Az önkormányzat nevében Tóth Nándor alpolgármester (balra) és Dénes Sándor polgármester koszorúzott (Fotó: Gergely Szilárd)
A rendezvény végén az önkormányzat, politikai pártok, szervezetek, valamint intézmények képviselői megkoszorúzták az emlékművet. Az országgyűlés 2001-ben nyilvánította nemzeti emlékünnepé május utolsó vasárnapját azoknak a férfiaknak és nőknek a tiszteletére, akik a magyarság ezer éve alatt – fegyverrel vagy fegyvertelenül – a haza védelmére keltek.