A mi Monte Cassinonk
Csak a lengyelekre érvényes ez? Aligha. Nekünk is meg kell vívnunk a magunk Monte Cassinoját. Mennyivel könnyebb a dolgunk! Bár médiatúlerő áll velünk szemben, pergőtűz nem ritkítja sorainkat. A szavazófülkében pedig megvédhetjük függetlenségünket.
A szavazófülkében megvédhetjük függetlenségünket (Fotó: MTI)
A Kanizsa lapzártáját követően nyitotta meg a városi könyvtárban A kávégyártól Monte Cassinoig, Európáért című kamarakiállítást Joanna Urbańska és Cseresnyés Péter. Minthogy a tárlat június 6-ig megtekinthető, akár úgy is ajánlhatjuk az alábbiakat: Eszmélődés a kiállítás után.
Miért győztek a lengyelek? Hiszen korábban három roham vérzett el, fulladt kudarcba Monte Cassinonál. A negyedik roham, a lengyeleké azért lehetett eredményes, mert meg voltak róla győződve, hogy Európa szabadságáért küzdve a független Lengyelországhoz vezető úton járnak. Mert nem felejtették el, hogy lengyelek.
A mi számunkra a „Haza” szó olyan fogalmi és érzelmi jelentéssel bír, amely, úgy tűnik, ismeretlen más nemzetek előtt, akik sohasem éltek meg ilyen veszteségeket, ilyen veszedelmeket és ilyen jogtalanságokat. (II. János Pál pápa)Ahogy egy tábornokuk, a Magyarországon át evakuált egykori ezredes, Maczek mondta: A lengyel katona minden nemzet szabadságáért harcol, de egyedül Lengyelországért hal meg.
És ez a tény adta nekik a győzelmet. Csak a lengyelekre érvényes ez? Aligha.
Teleki Pál sem gondolta másképp: Ha mi nem tartjuk meg a magunk mivoltát, a magunk lelkiségét, a nemzetnek a maga mivoltáról vallott felfogását, amely itt ezen a helyén a világnak, ebben az időbeli és térbeli tájban az egyedüli lehető, földrajzilag és népileg adott, abban az esetben megszűnik a nemzet, Európának egyik nemzete, alkotóeleme. Akkor emberek leszünk csak, porszemek, széjjelhullunk, és soha többé felismerhetők nem leszünk.
Lengyel vér nélkül nem lenne Európai Unió! – szögezte le Andzrej Duda köztársasági elnök. Monte Cassino ősi apátságának el kellett pusztulnia, hogy Európa új életre támadjon fel romjaiból. És valóban. A második világháború romjain egy egységes Európát kezdtek építeni, és az első építők ragaszkodtak az európai kultúra keresztény gyökereihez. (Ma ezért, meglehet, kizárnák őket a Néppártból.)
A Monte Cassino bevételéért vívott harc az európai jövőért folyt. A győzelem nemcsak megnyitotta az utat Rómába, hanem reményt adott a keresztény értékek és az európai szellem megmentésére.
A huszadik században két ideológiát hoztak létre, amelyek ellentmondtak a kontinens keresztény szellemének: a keleti kommunizmust és a nyugati nemzeti szocializmust. Ma mi hozzátehetjük a felsoroláshoz a posztkommunizmust és a neoliberalizmust.
Ezért nekünk is meg kell vívnunk a magunk Monte Cassinoját.
Utóirat: Mennyivel könnyebb a dolgunk! Bár médiatúlerő áll velünk szemben, pergőtűz nem ritkítja sorainkat. A szavazófülkében pedig megvédhetjük függetlenségünket.
Tanultam egy új szót. Sajátlelkűség
Kifejezőbb, mint az identitás vagy önazonosság. A kiállításhoz olvasva Kovács István és Szalai Attila írásaiban találkoztam vele. Mint ebben a Wacław Felczakról szóló részben: „…szemében a becsület volt a legnagyobb emberi érték. Véleménye szerint ez az egyik legnagyobb nemzeti kincs, amelyet őrizni kell. A hatvanas években Magyarországra tett utazása idején mellbe vágták azok a változások, amelyeket régebbi és újabb ismerősein látott: vagy elveszítették a sajátlelkűségüket, vagy az szörnyen deformálódott. ”A kereső más találatot is kidob: élt már vele jó száz éve Katona Lajos is (akit három hete A keresztút 7. stációja, a hazaárulásról cím alatt e rovat idézett).„…nemcsak ’nyelvében él a nemzet’, mint a szállóigévé lett igazság, de csak féligazság hirdeti, hanem mindabban, amit részben a nyelv által, de részben egyéb úton is a nemzet lelke értékeset teremtett. Mindabban, amivel a maga sajátlétűségének tudatát, annak fenntartására irányult erős akaratát és törekvését jellemzően kifejezi. Tehát szokásaiban és erkölcseiben, történelmi viszontagságainak arra az önfenntartásra, a sajátlelkűség megőrzésére célzó minden mozzanatában, azt biztosító minden intézményében is; eszerint politikai eszményeiben és törekvéseiben is mindaddig, amíg azok e célra irányulnak, azt soha el nem vétik. E cél pedig társadalomelméleti kifejeződésében a nemzeti függetlenség mellett elérhető legnagyobb egyéni szabadság és jólét, a nemzeti színezetű erkölcsi és értelmi műveltség alapján.”
Papp János